Hallani sem akartak a Deák Diák Általános Iskolába járó gyerekek szülei arról, hogy az iskola egyházi fenntartásba kerüljön. Kedden elvileg azért tartottak fórumot, hogy a görögkatolikusok meggyőzzék őket, érdemes a váltásra szavazniuk. A fórumból viszont veszekedés lett, és még Kocsis Máté polgármester is nekiment az egyháznak.
Kerényi Kata, a Zöld Kakas Líceum tanára olyan diákokról írt könyvet, akik kezelhetetlenek voltak az állami oktatás számára. Most ön is beleolvashat!
A női hallgatók 10 százaléka tapasztalt már szexuális visszaélést vagy nem kívánt közeledést egy másik diák részéről az ELTE nemek közötti egyenlőtlenségeket vizsgáló kutatása szerint. Az oktatói szexizmusnak is számos formája él az egyetemen, ezekből csak egy, ha a vizsgán a tanár a férfi hallgatókkal értékelteti nő diáktársuk teljesítményét.
Magyarországon a nyelvtanítás sok helyen még mindig egyet jelent azzal, hogy bemagoltatják a szavak magyar jelentését, a gyerek meg visszamondja. Ez az egyik legfőbb oka, hogy hiába fordítunk európai szinten is sokat a nyelvoktatásra, mégsincs látszatja. Nálunk még tartja magát, hogy a nyelvtudás egyet jelent a nyelvvizsgával, pedig a két dolognak gyakran semmi köze egymáshoz.
A tanárok ne azon méltatlankodjanak, hogy miért koszos a gyerek ruhája, és miért nincs megírva a házija, inkább vegyék a fáradtságot, menjenek be a hátrányos helyzetű gyerekek házaiba, és nézzenek körül, hogyan is élnek. Ezeket a gyerekeket tanulásra motiválni az egyik legnehezebb feladat, a buktatás és a jegyek semmit nem jelentenek nekik. Egészen mélyre kell ásnunk, hogy megértsük, mi mozgatja őket, miért viselkedik másképp az iskolában a közmunkás és az uzsorás gyereke.
Beteljesítené a Fidesz 1998-as álmait, és akár a GDP 12 százalékát is oktatásra költené. Egyelőre nem árulta el, kik a társai, de azt megígérte, hogy senki, akinek köze van az elmúlt 27 év politikájához.
Felnőtt nők, akik izgatottan, cukorkával a zsebükben indulnak útra Bagról Budapestre, hogy osztályozó vizsgát tegyenek, és végül meglegyen a nyolc általánosuk. Tudják, hogy nagy dolog, amit véghez visznek, hogy 5-10 év után visszaülnek az iskolapadba, hogy munka és gyerek mellett is képesek megtanulni értőn írni, olvasni, vagy akár bemagolni a megyéket. Semmi nem állhat az útjukba, hogy továbbtanuljanak, vagy akár jogosítványt szerezzenek. Papp Bojána és Magócsi Márton filmje ezekről a nőkről szól.
Hamarosan az ország egyik legnevesebb gimnáziumában érettségizik a 18 éves hencidai roma fiú, Ötvös Pisti, az L. Ritók Nóra vezette Igazgyöngy Alapítvány ösztöndíjasa. Ha jól veszi ezt az akadályt, szabad útja lesz a legjobb magyar egyetemekre. A családjától való elszakadás volt az ára, hogy kinyíljon számára a világ.
Tanáraik és osztálytársaik egy része is próbálta lebeszélni őket, mégis nyílt levélben ment neki a kormánynak tíz végzős szakgimnazista. Felháborítónak tartják, hogy fél évvel az érettségi előtt tudták meg, mi lesz a vizsgakövetelmény, ráadásul a nyelvi érettségit is átszabták.
Bár az okostelefonok, tabletek elterjedésével az iskolai kiközösítés egyre gyakrabban folytatódik tanítás után is – online, különböző közösségi oldalakon és üzenetküldő alkalmazásokon, a tanároknak se idejük, se tudásuk, se kedvük nincs foglalkozni a problémával. A legtöbb szülő vagy tanár úgy érzi, nem tud mit kezdeni a helyzettel, mert nem ismeri és nem használja a felületeket, ahol a gyereke aktív. Pedig a megoldás egyszerű lenne, és digitális ismeretek nélkül is kivitelezhető: kezelni az egyes gyerekek kipécézését és kiközösítését, és megértetni a diákokkal, hogy nem oké az előítéletes, kirekesztő viselkedés.