Míg a magyar iskolákban jellemzően a tanár jóindulatán múlik, hogyan bünteti meg a rossz magatartású diákot, addig Angliában ez a legapróbb részletekig szabályozva van. Ha valaki megbontja a rendet, a tanárok ugyanúgy reagálnak, nincs kegyelemkettes, meg koki a fejre. Neumann Eszter kutató hónapokat töltött angliai és magyar iskolákban, azt figyelve, hogyan kezelik a pedagógusok magatartási problémákat.
Mást se nagyon éri meg vidéken csinálni, de legalább nincs akkora bűnözés. Íme pár érdekes grafikon népesedésről, fizetésekről, oktatásról és egészségügyről.
Kétes vállalkozás iskolát nyitni egy olyan faluban, ahol egy évvel ezelőtt azért zárt be a régebbi intézmény, mert a szabad iskolaválasztás miatt szép lassan elszivárogtak a jobb anyagi és szociális hátterű családok gyerekei, a maradó hátrányos helyzetű gyerekek pedig egy forráshiányos, fásult tanárokkal vegetáló falusi iskolában találták magukat.
A kistelepüléseken felnéznek az igazgatókra, úgyhogy a választások előtt nem mindegy, kik vezetik az iskolákat.
A leendő egyetemistáknak fogalmunk sincs arról, hogy miért is érdemes magyar felsőoktatási intézménybe jelentkezni. Még a Corvinusra vagy az ELTE-re készülő diák sem reménykedik 200 ezer forintnál több fizetésben, de a legtöbben 130-140 ezerre számítanak.
A középiskolások negyedének fogalma sincs az alapvető pénzügyekről, maximum annyit tudnak, mi az a számla – derül ki a legutolsó PISA-jelentésből. Pedig nagyon is fontosak lennének a pénzügyi ismeretek, a gyerekek többségének ugyanis iskolás korában van már bankszámlája.
Mint oly sok mindenben, a magyar diákok a problémamegoldási készségeket mérő teszteken is cudarul teljesítenek. Pedig mindennél fontosabb lenne, hogy gyorsan tudjanak reagálni az állandóan változó világra.
Előre tudni lehetett, hogy bajok lesznek a szakmai érettségikkel, a kormány mégsem tett semmit. De vannak dolgok, amikért utólag is lehet reklamálni, ezért a Tanítanék Mozgalom fellebbezésre biztatja a diákokat, és külön oldalon gyűjti a panaszokat.
Erős túlzás azt mondani a frissen elfogadott köznevelési törvény-módosításra, hogy gyerekellenes, vagy hogy páros lábbal rúgja fenékbe a tanulási nehézségekkel küszködőket.
Egy borsodi kisváros fiatalja, ha nem talál munkát, elmegy mosogatni külföldre, de minimum elköltözik valamelyik nagyvárosba. Ezt a folyamatot próbálja a méhészkedés segítségével megállítani az egyik edelényi általános iskola tanára. Szakkört szervezett a diákoknak, az oda járó tízéves gyerekek pedig már most tudnak szinte mindent, ami a méz előállításához kell. Ha csak egy gyereknek sikerül annyira megszeretnie ezt a szakmát, hogy a környéken maradjon, már akkor megérte az a pár méhcsípés.