Mihez vezet az egyre elharapódzó óvónőhiány? Mit kezd a társadalom és a szociális ellátórendszer az egyre hosszabb időre gondozásra szoruló időseivel? Ezek a kérdések, és az oktatási rendszer problémái tartották leginkább lázban az Abcúg olvasóit idén. Elevenítse fel 2019 tíz legolvasottabb cikkét!
Elekné Román Katalin két évtizede segíti a cigányok beilleszkedését a kerecsendi roma közösségben. Mióta visszatért a Heves megyei, fele részben cigány lakosságú szülőfalujába, szüntelenül az egyre inkább mélyülő társadalmi szakadék áthidalásán dolgozik. Önkéntesen végzett munkájával támogatja a kerecsendi szegregátumban élő cigány gyerekeket, akik fele annyi eséllyel sem indulnak az életben, mint a nem roma társaik.
Három felnőtt számol be arról, hogyan hatott ki a későbbi életükre a gyerekkorban elszenvedett bántalmazás. Magyarországon a bántalmazás népegészségügyi probléma lett, mégsincs egy komplex iskolai program, ami mindezt időben megelőzhetné.
Az óvónők egyre kevésbé bírják a szakemberhiány miatt rájuk szakadó munkamennyiséget, miközben egyre kevesebb fejlesztő munkát tudnak végezni a gyerekekkel. Az egyik pályaelhagyó óvónő minden nap csak a szerencsében bízott, hogy ne történjen nagyobb baj, miközben egyedül volt 25 gyerekkel. Sokaknak az elmúlt években megnőtt, felesleges adminisztrációs terhekből lett elege, illetve abból, hogy pályakezdőként szinte lehetetlen megélni a fizetésből.
Váradi Luca szociológus, a CEU tanára új kutatása arra mutat rá, hogy a középiskola első évében még azok a gyerekek is cigányellenessé válnak, akiknek korábban semmi gondjuk nem volt a romákkal, pusztán azért, mert azt gondolják, ez az ára a közösséghez tartozásnak.
A mélyszegénységben élő gyerekek olyan halmozott hátrányokkal indulnak, amelyek legyőzéséhez a szülőknek és az óvónőknek is kell a támogatás. Tíz hónap alatt országos mozgalommá nőtte ki magát az Örökbe fogadok egy ovit! kezdeményezés, amely során már 219 hátrányos helyzetű óvoda talált örökbefogadóra.
Több református iskolában is erősen megreformálták az oktatást, tantárgyak helyett projektek vannak, témahetekkel és erdei iskolával rugaszkodnak el a frontális oktatástól. A diákok egy elképzelt, saját tanyán keresztül tanulják meg az állat- és növénytant, autentikus fogadóétlap megtervezésével az informatikát, lekvárfőzéssel, középhőmérséklet számolással a matematikát, a Mátyás király kori témahéten pedig Mátyás reformjait monopolyval.
Magyarországon generációk tapasztalata rögzítette bennük, hogy nem érdemes nagyot álmodniuk, ezt kell most felszámolni. Az iskolák látszólag mindent megtesznek. Magyarul tanuló tanárok, tolmács és roma mediátorok segítik az újonc roma iskolások beilleszkedését. Az első továbbtanuló fecskék már megérkeztek, de még mindig inkább a középiskola sikeres elvégzéséért kell szurkolni a legtöbb roma diáknak.
Nehéz családi körülmények közül érkező, a legrosszabbként emlegetett diákok megmentésére adta a fejét egy dunaújvárosi mentálhigéniás általános és szakközépiskola. Az alternatív iskolában felismerték, hogy rossz alapokra nem lehet várat építeni, ezért kis csoportokban, 35 perces órákon, a tudásszintnek megfelelően, sokszor az alsós tananyagig visszamenőleg tanítják a középiskolásokat. A gyerekek között kialakult konfliktusokat mentorokkal és kutyákkal kezelik. A kilencedik évfolyamot pedig teljesen kivették az oktatásból, velük az iskolán kívül egy kis parasztházban foglalkoznak, egy éven keresztül csak a személyes bajaikra és iskolaundorukra keresik a gyógyírt.
Új igazgatót neveznek ki a gyöngyöspatai iskolában, mert a régi ellen múlt héten tankerületi vizsgálat indult testi bántalmazás miatt. Az édesanya beszámolt, hogy hétfőn már be is mutatkozott neki az új vezető, kedden pedig hivatalosan is leváltják a régit.