Keresés

Ferde szemmel néznek rájuk, ha az emberi jogokról tanítanak (jóváhagyásra vár)

Ferde szemmel néznek rájuk, ha az emberi jogokról tanítanak

Sok iskolában gyanúsnak számít, ha egy tanár az emberi jogokról akar beszélni a gyerekeknek. Pláne, ha ez azt jelenti, hogy romákról, melegekről vagy menekültekről tanítja őket. Vannak tanárok, akik az elutasító közeg ellenére is hajlandóak önszorgalomból képezni magukat, és részt venni egy ilyen témájú tréningen. Mi viszi őket erre, és hogyan lehet bevinni ezeket a témákat az iskolába? 

Mindent fordítva kellene csinálni az oktatásban

Mindent fordítva kellene csinálni az oktatásban

Egy csomó olyan megnyomorított gyerek fog felnőni, aki akár kiváló tehetség lehetett volna – mondja Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus a köznevelési törvény módosítása kapcsán. Interjú.

Menekülnek a tanárok, amikor elérik a nyugdíjkorhatárt

Menekülnek a tanárok, amikor elérik a nyugdíjkorhatárt

Úgy látszik, nem lesz megoldás a pedagógushiányra, hogy nyugdíjas korú tanárokat dolgoztassanak tovább, mert a tanárok menekülnek a munkából, még tíz órát sem hajlandók vállalni, és hülyének nézik azt, aki igen. Csak a legelhivatottabbak maradnak pár évvel tovább a pályán, de ők mind olyanok, akik mindig is akítv életet éltek. A nyugdíjba vonulókat a pénz sem motiválja, ha nem lenne elég a tanári nyugdíj, akkor inkább korrepetálást vállalnak dupla annyi pénzért és kevesebb munkáért.

Évtizedek kudarcai után újra tanulhatnak

Évtizedes kudarcok után újra tanulhatnak

Van, akitől a gyermeknevelés és autista kisfia fejlesztése, van, akitől az önbizalomhiány, és van, akitől a családfenntartó szerep vette el a továbbtanulás lehetőségét. Egyesek beletörődtek, és iskolán kívül képzik fáradhatatlanul magukat, de vannak, akik, ha kell, negyvenhárom évesen, négy felvételi után, ötödszörre is megpróbálnak bejutni a vágyott egyetemre. Ilyen embereknek szólt a CEU Socrates Programja, ami kifejezetten a felsőoktatásból szociális, anyagi okokból kimaradó felnőtteknek szervezett két hónapos, társadalomelméleti alapozó kurzust.

Nem a jó módszer volt, most mégis hiányzik az osztályozás alóli felmentés

Így vagy úgy, de mindenképp megszívják a BTMN-es gyerekek

Két éve ilyenkor szavazta meg az Országgyűlés a “Taigetosz-törvény” néven elhíresült, a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségekkel küzdő gyerekek osztályzás alóli felmentését kivezető törvényt, az új szabályozás pedig a most lezárult tanév elején lépett életbe. Az Abcúgnak nyilatkozó szakemberek nagyon eltérően beszélnek róla. Egy biztos: a BTMN-es gyerekeknél – az egyéni fejlesztés mellett – most a nevelési tanácsadó javasolta iskolai könnyítéseké a főszerep. Sokat segíthet nekik a tanulásban, ha a tanárok alkalmazzák ezeket.

Elhalasztották a köznevelési törvény módosítását

Állítólag a kormányt is meglepte, mekkora felháborodást váltott ki az alternatív iskolákról szóló módosítás.

Zavaros tervet eszelt ki a kormány az alternatív iskolák ellen

Zavaros tervet eszelt ki a kormány az alternatív iskolák ellen

Előírnák, hogy csak meghatározott mértékben térhetnek el a központilag előírt tantárgyi struktúrától, és az általuk követett tananyagot is féléves bontásban kellene közzétenniük. Ez elsőre apróságnak tűnhet, de akár ki is húzhatják a talajt az alapítványi és magániskolák egy része alól. Ami a legnagyobb baj, hogy senki sem tudja, valójában mire kell számítani, és mik a kormány a szándékai. 

Belenyúl a kormány az oktatásba, de nem mondják meg, mit akarnak vele

Belenyúl a kormány az oktatásba, de nem mondják meg, mit akarnak vele

Megszüntetnék a magántanulóságot, a tanulási zavaros gyerekeknek pedig egyéni fejlesztést írnak elő. Önmagában mindkettő jól is elsülhetne, de egy sima törvénymódosításnál többre lenne szükség.

Romba dőlhetnek tanodák, mert az állam nem fizeti ki a megígért pénzt

Romba dőlhetnek tanodák, mert az állam nem fizeti ki a megígért pénzt

A működésképtelenség szélére került több hazai tanoda, mivel az első állami tanodapályázaton elnyert támogatásukat még mindig nem utalták át nekik. A pályázat hivatalosan 2019 januárjától egy évig finanszírozná 196 tanoda működését, az Abcúg azonban több olyan régóta működő tanodáról tud, amik június elején még egy forintot sem láttak ebből a pénzből. Minisztériumi átszervezések okozhatják a csúszást.

Lovári nyelvvizsgára készítenek fel hátrányos helyzetű diákokat

Lovári nyelvvizsgával juttatnák be a szegény diákokat az egyetemre

Az egyetemi bejutáshoz szükséges kötelező nyelvvizsga miatt félő, hogy a szegény családba született fiatalok tömegével fognak elesni a továbbtanulás lehetőségétől. Egy egyesület, ami eddig főleg egyetemistáknak biztosított ingyenes nyelvtanfolyamot, azon dolgozik, hogy a tevékenységüket a középiskolásokra is ki tudják bővíteni. Céljuk, hogy minél több hátrányos helyzetű fiatalt tudjanak bejuttatni a felsőoktatásba.