Akármennyien mondják, hogy a fiatalok jobban tennék, ha az iskolapadban való ücsörgés helyett inkább szakmát tanulnának, ez nem igaz. Az OECD kedden megjelent kötete szerint Magyarországon különösen nagyot dob az ember fizetésén, ha felsőfokú végzettsége van.
A középiskolások negyedének fogalma sincs az alapvető pénzügyekről, maximum annyit tudnak, mi az a számla – derül ki a legutolsó PISA-jelentésből. Pedig nagyon is fontosak lennének a pénzügyi ismeretek, a gyerekek többségének ugyanis iskolás korában van már bankszámlája.
Miközben a PISA-eredmények alapján folyamatosan romlik a magyar oktatási rendszer állapota, vannak országok, amelyek rövid idő alatt is sokat tudnak lendíteni a diákok teljesítményén és az oktatási esélyegyenlőségen.
Tovább rontott Magyarország a diákok felkészültségét és az oktatási rendszer állapotát mérő PISA-teszten. A tavaly megírt tesztek most nyilvánossá váló eredményei szerint a hátrányos helyzetű diákok bajban vannak Magyarországon, az ország pedig több szempontból is a leggyorsabban leszakadó országok közé került.
Ez derült ki az OECD legfrissebb jelentéséből. Egyre kevesebb az egyetemista is, pedig diplomával a legkönnyebb elhelyezkedni.
Hiába alacsony az SZJA, a járulékok magasak, az állam pedig másfélszerannyi pénzt tesz el a munkabér után, mint az OECD-átlag.
Szinte minden mutatóban az OECD-átlag alatt teljesít Magyarország az oktatás területén.
A magyarok egészsége még mindig katasztrófális, a keresetük alacsony, félmillió embernek pedig még budija sincsen. De a munkahelyek biztonságban vannak, nem kell órák hosszan robotolni, a gyerekek pedig jól érzik magukat az iskolában. Milyen az élet Magyarországon az OECD friss statisztikái szerint?
Az OECD jóléttel foglalkozó kiadványa szerint 2007 és 2012 között 7 százalékról 17 százalékra nőtt Magyarországon a relatív szegénységben élő gyerekek száma.
Leterheltek a magyar diákok. Sokuk heti negyven órát kénytelen tanulással tölteni, amire még rájön a heti több mint hat óra leckeírás, ami nemzetközi összehasonlításban is sok.