A Magyar Helsinki Bizottság számolt be egy fiatal nő történetéről, aki azért nem kapott státuszt egy állami szervnél, mert attól tartottak, újabb gyereket fog vállalni. A szervezet szerint rajta kívül két másik fiatal nő is hasonlóan járt, a férfiak viszont mindannyian munkát kaptak.
A munkaerőhiány az egyetemi oktatásban is érezteti hatását: informatikai és gazdasági szakokon figyelhető meg, hogy egy jól fizető állás kedvéért a hallgatók már az alapszakot sem fejezik be, inkább elmennek dolgozni. Nem tudni, hány hallgatót érint a jelenség, mivel kevés egyetem elemzi külön a lemorzsolódás okait. Egyébként is egyre több egyetemista dolgozik tanulás mellett, főleg a szegényebbek kényszerülnek erre. Probléma lehet, hogy jellemzően rutinszerű, képzettséget nem igénylő munkakörökben helyezkednek el. Ezzel a munkáltatók járnak jól, mert könnyen és olcsón foglalkoztatható munkaerőhöz jutnak.
Sokan, köztük a kormány is azt gondolja, hogy ha több részmunkaidős állás lenne, a gyerekes nők előbb visszamehetnének dolgozni, és végül többen is vállalnának gyereket. Ez szépen hangzik, de nem ilyen egyszerű. A részmunkaidős állások rosszul fizetnek, bizonytalanok, és még inkább a nőkre tolják a házimunka terheit. Ettől még nem biztos, hogy kukába kell dobni a tervet, de önmagában nem fog csodát tenni.