Az ország legrosszabb foglalkoztatottságú faluja csupán pár kilométerre fekszik az egyik legjobbtól, mégis mindkét településen hatalmas gond a munkanélküliség. A borsodi Tornanádaskán egyre több ember jut egyre kevesebb munkára, a fiatalok elhanyagoltak, a képzetlenségük és a cigány származásuk miatt pedig a közmunkán kívül esélyük sincs elhelyezkedni.
A legtöbb álláskereső a Borsod megyei falvakban van, míg Nyugat-Magyarországon több faluban is leküzdötték a munkanélküliséget.
A KSH jelentése szerint, mióta márciusban bevezették, hogy vasárnap nem lehetnek nyitva az üzletek, csökkent az alkalmazottak létszáma.
Hosszú évek óta az motiválja a döntéshozókat, hogy a kevesebb segély majd munkára ösztönöz. Munka viszont nincs, annak pedig, ha elvesszük a maradék szociális ellátást is a leginkább rászorulóktól, beláthatatlan következményei lehetnek. Hogyan húzták egyre szorosabbra a szegények nadrágszíját és miért nélkülöz minden racionalitást, ami most a segélyekkel történik?
A vasárnapi zárva tartás, az élelmiszerlánc felügyeleti-díj, és a két évig nem nyereséges üzletláncok bezárása súlyos áremeléshez és elbocsátásokhoz vezet – állítja a vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára.
A magyar foglalkoztatási statisztikákba rendre beleszámolják a közmunkásokat is. Az egyre bővülő közmunkaprogram pedig jelentős részét adta az évről évre javuló foglalkoztatási számoknak. De a közmunka nem normál munka, végsősoron az államnak és a munkavállalónak sem hasznos, mégis könnyű belekerülni, majd beleragadni. Mik a közmunka hátulütői?
Csökkent a munkanélküliségi ráta, és nőtt a foglalkoztatottak száma a 2014 nyári adatok alapján. A számok a válság kezdete óta nem voltak ilyen jók, de a közmunkások nélkül ez közel sem lenne így.