Keresés

Az OKJ átalakítása időszerű, az irány egyelőre jó

Az OKJ átalakítása időszerű, az irány egyelőre jó

Átalakítja a kormány az OKJ-t, helyébe pedig várhatóan egy egészen más struktúra lép: egyes szakmákat bevinnének az iskolába – itt folyna az alapképzés –, a felnőttképzésben pedig meg lehetne szerezni azt a speciális tudást, amely választ tud adni a gyorsan változó munkaerőpiaci igényekre. Zsuffa Ákos, a Felnőttképzők Szövetségének elnöke szerint az átalakítás iránya jó, de hogy valóban jó lesz-e a végeredmény, az az elkövetkezendő egy évben fog kiderülni. Interjú.

Megkérdőjelezte a polgármester döntését, végleg bukta a közmunkát

Megkérdőjelezte a polgármester döntését, végleg bukta a közmunkát

Ritkán fordul elő, hogy valaki nyíltan megtámadja egy polgármester döntését azzal kapcsolatban, hogy kit vesz fel közmunkára és kit nem. Ezért érdekes egy magyarbólyi férfi esete, aki hiába kapott többször is ígéretet arra, hogy dolgozhat majd a településen közmunkában, végül mégsem kapott munkát. Amikor a képviselő-testület elé vitte az ügyét, annak az lett a vége, hogy a polgármester mögé beálló képviselők határozatot fogadtak el arról, hogy az 51 éves, 40 százalékos egészségkárosodott ex-bányász férfinak nem jut közmunka. Igaz, hogy a foglalkoztatásának különféle adminisztratív akadályai lehetnek, de arra még csak ígéret sem született, hogy ezeket megpróbálná valahogy elhárítani az önkormányzat.

Csernus doktorral és önismereti tréningekkel mentenék meg a kisgyerekes anyákat (jóváhagyásra vár)

Csernus doktorral és önismereti tréningekkel mentenék meg a kisgyerekes anyákat

14 milliárd forint EU-s pályázati pénzből nyitottak országszerte Család- és karrierpontokat, hogy segítsék a kisgyerekes nők munkavállalását. A projekt három évig tart, ebből egy letelt, ezért kiválasztottunk közülük hármat, és megnéztük őket közelebbről. Kiderült, hogy az irodák csak pár hónapja nyitottak meg, eddig főleg Csernus doktorral, Pál Feri atyával, önismereti tréningekkel és tanácsadással próbálkoztak. Aki komolyan veszi, nehéz fába vágja a fejszéjét, aki nem, papíron az is jól teljesíthet. 

Jönnek a robotok, és semmi sem lesz olyan mint régen

Jönnek a robotok, és semmi sem lesz olyan mint régen

Egyes becslések szerint tíz éven belül a magyar munkakörök negyven százaléka teljesen automatizálható lesz, mások szerint egymillió állás kerülhet veszélybe. Az optimisták örülnek, mert így végre nem az embernek kell mechanikus és kiszámítható munkát végeznie, a pesszimisták viszont elszegényedéstől tartanak. Ami biztos: a munkaügyi központoknak és az oktatásnak gyorsan el kellene kezdenie a felkészülést. De hogyan?

Egészség, házasság, gyerek is rámehet a rengeteg túlórára

Egészség, házasság, gyerek is rámehet a rengeteg túlórára

A melósok úgy érzik, a túlóratörvénnyel csak még több jöhet abból, amiből már eddig is volt bőven: alváshiány, fáradtság, elidegenedés a családtól és még több olyan egészségügyi ártalom, amit a monoton gyári munkavégzés okoz. Annak ellenére, hogy tudják, a túlóra a pihenéstől veszi el az időt, sokszor maguk keresik rá az alkalmat, mert szükségük van a plusz pénzre. Hiteleik vannak, amiket fizetni kell, ezért nem engedhetik meg maguknak, hogy váltsanak, ha elégedetlenek a körülményekkel. Félnek, hogy a két szék közül a pad alá esnének.

A gyerekes nők, ha megfeszülnek se keresnek annyit, mint a férifak

A gyerekes nők, ha megfeszülnek se keresnek annyit, mint a férifak

Ha gyereket vállalnak, annyira lemaradnak a férfiak bérszintjétől, hogy egész életükben nem tudják behozni. Ez akkor javulhatna, ha a nők könnyebben összehangolhatnák a munkahelyi és otthoni teendőiket. Vagyis segíteni kellene a munkaerőpiaci helyzetüket. De hogyan?

Mintha fizetéssel bírnánk úszásra azt, aki nem tud úszni

Foggal-körömmel ragaszkodnak közmunkásaikhoz az önkormányzatok

A kormány most az elhelyezkedési juttatás megduplázásával próbálja a közmunkaprogramban maradtakat az elsődleges munkaerőpiacra kilépésre ösztönözni, a rendszer szereplői szerint azonban ezzel elmegy a valódi problémák mellett. A kistelepülések önkormányzatainak továbbra is úgy kell a közmunka, mint egy falat kenyér, azt pedig, hogy egy munkanélküli miért választja inkább az 52 ezres fizetést nyújtó közmunkát a majdnem kétszer annyit fizető gyári munka helyett, nem kérdezi meg tőle senki.

Hajnali négykor indul a magyar Romániába dolgozni

Inkább nem alszanak, csak Romániában dolgozhassanak

Néhányan egyáltalán nem találnak munkát odahaza, de akik igen, azok is szívesebben mennek Arad környékére. Kényelmesebb, mert busszal viszik őket, és a munka sem túl megterhelő. Bárki el tudja végezni, egész jó a fizetés, nem nyomasztják őket percre kiszámított szünetekkel, és még légkondi is van. 

Ha pénzt akar, inkább menjen a helpdeskre, mint a katedrára!

Ha pénzt akar, inkább menjen a helpdeskre, mint a katedrára!

A BKV 400 ezerért keres buszsofőröket, átlagosan 300 ezret kapnak a help desken dolgozók, de még titkárnőként is nagyobb fizetésre van kilátás, mint egyetemi tanársegédként. Összegyűjtöttük néhány gyakori foglalkozás átlagfizetéseit. 

Nem marad más előttük, mint a szülés

Pénzzel vennék rá az apákat, hogy otthon maradjanak

A norvég családtámogatási politikából sokat tanulhatnának a magyar törvényhozók arról, hogyan ösztönözhető a nők visszatérése a munkaerő-piacra már a szülés utáni két éven belül, vagy arról, hogyan lehetne egyenlőbb a családi munkamegosztás. Egy friss kutatás szerint, ha Magyarországon is lenne a gyermekgondozási szabadságnak egy olyan része, amit csak és kizárólag az apák vehetnek igénybe – és ha nem teszik, bukják a támogatást -, az mind a családokra, mind a nők és férfiak munkaerő-piaci egyenlőségére pozitívan hatna.