Keresés

kulturális örökség

Majd a városiak eldöntik, mi az érték a faluban

Szépen hangzik, hogy a helyi tökmag, a hímzésminta és a pirospaprika majd megmenti a haldokló vidéket, de ennél azért bonyolultabb a helyzet. Egy szociológus évek óta vizsgálja az őrségi és a Kalocsa környéki kistelepüléseket, van-e értelme a kulturális örökségre építeni. Kiderült, hogy ahol bejött a biznisz, ott nem a helyiek, hanem az odatelepülő városi középosztály víziói valósultak meg. Ha egy helyi közösség mégis a maga erejéből indulna el, nehéz dolga van, mert szinte senkitől sem tud segítséget kérni.

Az Éhezők viadalát vagy Jókait olvassa a gyerek?

Az Éhezők viadalát vagy Jókait olvassa a gyerek?

Ki kell húzni Nyilas Misi debreceni vívódásait a kötelező olvasmányok listájáról? Mi a fontosabb: a magasirodalom, vagy, hogy a gyerek egyáltalán megszeresse az olvasást? Ha pedig utóbbi, akkor miért ne olvashatná az Egri csillagok helyett az Alkonyat-trilógiát. Ezekről is vitáztak magyartanárok és kutatók egy konferencián, meg arról, hogy milyennek is kéne lennie a magyarórának, és hogy miért még mindig a múltból haladunk a jelen felé, ahelyett, hogy a kortárssal indítanánk.

Az uzsorás gyerekének hiába magyarázod, hogy a tudás pénz

A tanárok ne azon méltatlankodjanak, hogy miért koszos a gyerek ruhája, és miért nincs megírva a házija, inkább vegyék a fáradtságot, menjenek be a hátrányos helyzetű gyerekek házaiba, és nézzenek körül, hogyan is élnek. Ezeket a gyerekeket tanulásra motiválni az egyik legnehezebb feladat, a buktatás és a jegyek semmit nem jelentenek nekik. Egészen mélyre kell ásnunk, hogy megértsük, mi mozgatja őket, miért viselkedik másképp az iskolában a közmunkás és az uzsorás gyereke.

Se ágyuk, se íróasztaluk nincs a cigány gyerekeknek

Az ország legszegényebb térségeiben élő cigány gyerekek alig harmada él elfogadható lakásban, a többségnek nincs íróasztala, de sokan vannak, akiknek még saját ágy sem jut. A szegénység és a szülők munkanélkülisége mellett a rossz lakáskörülmények is tovább rontják ezeknek a gyerekeknek az esélyit. A zsúfoltság és a penészes falak ráadásul meg is betegítik őket.

Ritkán fogadja meg a kormány az akadémia javaslatait

Kutatnák az akadémikusok, hogyan jutott oda az ország, hogy neves külföldi kutatók mondják vissza MTA-tagságukat. Ki elnöki bizottsággal, ki önkéntes kutatókörökkel valósítaná meg ezt. Szerintük ezt az akadémia alapszabálya is előírja, de a folyamat nem lesz gyors.

Lovász: az utolsó pillanatban vagyunk, hogy tegyünk valamit

Az MTA elnöke szerint jelentősen romlott a köoktatás helyzete.

Egyre kevesebb az orvos Magyarországon

Az MTA kutatója kiszámolta, hogy özönlenek a magyar orvosok külföldre, miközben sokan a pályájukat is elhagyják a magasabb fizetések miatt.

Orvosok, bírók hallgattatják el az őrülteket

A pszichiátriai betegnek diagnosztizáltak élete örök körforgás az intézményrendszer, a gyógyszerek és az otthon között, kitörni ebből csak nagyon keveseknek sikerül. Az őrültektől mindenki fél, legszívesebben nem is látnánk őket.

Ki lehet szörnyűbb egy melegnél? Egy drogos

Magyarországon még mindig nehezen fogadják el az emberek, ha valaki homoszexuális, házasságról és örökbefogadásról pedig ne is merészeljen álmodni, aki a saját neméhez vonzódik. Inkább elfogadjuk az abortuszt, mint ha valaki leszbikus, és attól sem vagyunk túl boldogok, ha egy meleg férfi költözik a szomszédba, de némi vigasz, hogy a románok még nálunk is kevésbé toleránsak.