Nemhogy állami pénzt nem költenek rá, de még az uniós források lehívását is akadályozzák. A lengyel és a szlovák kormány sem törődik sokat az üggyel, de ott legalább önkormányzati szinten vannak próbálkozások. Csehország egyenesen éltanulónak számít Közép-Európában, más kérdés, hogy éppen náluk utasítják el leginkább a migránsokat.
Az utóbbi években ezrével érkeznek Magyarországra olasz huszonévesek, akik megelégelték az otthoni, kilátástalan viszonyokat. Budapesten átlag feletti fizetést kapnak a multiknál, ahol a nyelvtudáson kívül semmilyen végzettséget nem várnak tőlük. A szüleik fejében Magyarország szinte Oroszországgal egyenlő. Számukra azonban Budapest az önállóságot és a kényelmes életet jelenti. Csak ne lenne olyan hideg.
Bár magyarok százezreit érinti, kevesen szoktak higgadtan, szakszerűen, mégis érthetően beszélni a magyar kivándorlásról. Emiatt nem csak az elmúlt évek „Wizzair-generációjával”, de a száz éve elköltözött felmenőinkkel is nehezen tudunk mit kezdeni.
A görögországi Leszbosz szigetén ragadt több ezer menedékkérő között kevesen vannak, akiknek nincs legalább egy abszurd történetük a menedékkérelmi eljárással és az ehhez kapcsolódó egész bürokratikus rendszerrel kapcsolatban. Egyáltalán nem ritka, hogy a hónapok óta a szigeten tartózkodó menekülteknek nem előbb, mint 2020 elejére van időpontjuk a folyamatban kulcsszerepet játszó interjúra, amit jóformán bármikor tovább halaszthatnak az elhavazott hatóságok.
Néhány európai országban rettegnek a bevándorlóktól, máshol viszont nem. Úgy tűnik, ez független attól, hogy hol, mennyi bevándorló él. De akkor mitől van ez?
A menekülteket támogató programokon kívül rendőröknek és felsőoktatási dolgozóknak szóló képzéseket is szerveztek volna civil szervezetek a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap pályázatainak segítségével.
Idén március óta a korábbinál is rosszabbul bánnak a hatóságok a Magyarországra érkező kiskorú menekültekkel.
Erasmusos külföldi diákokat néztek menekülteknek Szegednél, kihívták rájuk a rendőröket.
Egy afgán férfi vezette a 71 ember haláláért felelős embercsempész-bandát. A közreműködők többsége bolgár állampolgár volt, három bolgár sofőrt még köröznek.
A határmentén élőknek nem tetszik, hogy folyamatosan honvédségi járművek járnak az utcájukban, és van, akinek a kertjébe póznákat is építettek.