Konténerekbe zsúfolná a menedékkérőket a kormány
Lényegében megszüntetné a kormány a nyitott menekülttáborkat az országban. A menedékkérőket őrizetbe vennék, és egy a határ mellett felállított konténertáborba zsúfolnák.
Lényegében megszüntetné a kormány a nyitott menekülttáborkat az országban. A menedékkérőket őrizetbe vennék, és egy a határ mellett felállított konténertáborba zsúfolnák.
Konyhakéssel vágják fát és a fűtött budiban alszanak a körmendi menekülttábor lakói, akiket sátrakban helyezett el a bevándorlási hivatal a tél közepén. Olyan emberekről van szó, akik valószínűleg hosszú időn keresztül fognak jogi csatát vívni a magyar állammal a menedékjogukért. A helyi plébános a segítségükre sietett, és fűtött szállást kínált nekik, erre lesorosbérencezték.
Mindenkit elvisznek a héten a december végével bezáró bicskei menekültáborból. 23 embert a körmendi sátortáborba vezényeltek át, ahol egész nap és egész éjjel táplálhatnak pár kis kályhát, hogy ne fagyjanak meg. A többiek hiába mennek jobb helyekre, az integrációs programokra ők sem fognak tudni tovább járni.
Ali az Iszlám Állam katonái elől menekült Magyarországra, a bíróság szerint teljesen egyértelmű, hogy menekültstátuszt kellene kapnia, a bevándorlási hivatal azonban másfél éve nem adja meg neki. Eddig háromszor vizsgálták az ügyét, most nekifutnak negyedszer is.
Magyarországon már évtizedek óta élnek migránsok a világ legkülönbözőbb sarkaiból, köztük olyanok is, akik a saját kultúrájukból igyekeznek pénzt csinálni. Hiába azonban az indián zene és a török ételek, Magyarország szépen lassan mindet bedarálta és a magává tette, így lett az andoki ingből eredeti magyar póló, a török éttermekben pedig gulyásleves.
A rendszerváltás óta a világ számos pontjáról érkeztek bevándorlók Budapestre. Van, akit jobb anyává tett Magyarország, más a saját anyanyelvét is elfelejtette, ezért már a szülőhazájában is csak angolul mer megszólalni. Az oroszok porcelánokkal veszik körbe magukat a lakásukban, a távol-keletiek egyre kevesebb rizst esznek, az indiaiak pedig mielőbb mennének már haza. Hogyan teremtenek otthon maguknak Magyarországon a bevándorlók?
Félmillió forintos fizetés sem elég hozzá, egy vagyonba kerül és a fél világot át kell utazni érte. A magyar családegyesítési szabályok különösen szigorúak, ezt egy kongói keresztény család is megtapasztalta. Az anyának nővérként kellett elmenekülnie az országból, Magyarország menekültstátuszt adott neki, hat gyermekét viszont csak egy éves kínlódás után, több mint másfél millió forintos segélyből tudta maga után hozni.
Hiába zuhog az eső és van éjszakánként akár 5 fok alatt a hőmérő, Körmenden még mindig sátrakban helyezik el a menekülteket. Férőhely ugyan lenne rá, hogy ezt a pár embert jobb körülmények között helyezzék, de a BÁH ehelyett inkább beszerzett egy-egy fatüzelésű kályhát, azt is csak a közelmúltban, arról pedig nem beszélnek, meddig tervezik nyitvatartani a sátortábort.
Sorra zárja be a kormány a menekültállomásokat, pedig egyszer még nagy szüksége lehet rájuk. Most kongnak az ürességtől, de három éve, a menekültválság előtt még dugig voltak emberekkel. A cél, hogy lakott területen belül ne működjön menekülttábor, mégsem látni a logikát a bezárásokban: van, ahol a város szélén álló tábor bezár, máshol a közepén lévő nyitva marad, és nem csak itt sántít a kormány érvelése.
Alig akadt olyan község az országban, ahol nem arattak hatalmas győzelmet a nem-ek a vasárnapi népszavazáson, Pettend, a kis zsákfalu azonban ilyen hely: 47-ből 11-en a kormány ellen szavaztak. A sajnálat, a szolidaritás, Jézus útmutatásai – ezek vittek rá 11 pettendit arra, hogy a menekültek mellett szavazzanak. A polgármester szégyenkezik is miattuk.