Keresés

Roma kismamák Miskolc egyik külterületén | Fotó: Hajdú D. András

Az a roma nem azért büdös, hogy őt bosszantsa

A szegény családban élő roma nők többségének fogalma sincs arról, mivel jár, ha terhes lesz, sőt, van olyan nyolcgyermekes anya, aki azt sem tudja, mi az a szex. Tárgyként csinálják végig a szülést, miközben az orvosok ingerültek velük és semmit sem magyaráznak el nekik, a kórházban pedig külön szobát tartanak fenn nekik, rendszerint a folyosó végén. Fogamzásgátlásról sosem hallottak, de pénzük sem lenne rá, így az első gyerek után kezdődik minden elölről.

Széttépett mesekönyvvel nehéz kikeveredni a szegénységből

Van-e otthon könyv, jut-e idő mesélésre a hátrányos helyzetű családoknál? Egy, az oktatás és a szegénység viszonyát vizsgáló konferencia szerint ez is fontos tényező a szegénysorsból való kitöréshez. Egy szegény faluban próbáltunk ennek utána járni, bibliát, könyvtári bulvárt és széttépett mesekönyvet találtunk.

Ezeknél van áram, ezek jól élnek!

Gulyagyertya vagy a kályha tüze. A kikapcsolt áram miatt többen csak így tudnak némi világosságot gyújtani a téli estéken Borsod-Abaúj-Zemplén megye egyik félreeső falujában. Többségük olyan hátralékos ügyfél, akiknél kikapcsolták az áramot, és kevés az esélyük, hogy visszakapcsoltassák.

A jó szegényekkel a gazdák is jók

Lopják a fát, de már kevesebbet, mint pár éve. A közmunkáért kapott bérből a mezőőr szerint ki lehet gazdálkodni a rávalót, ha valaki nem zabál kétpofára krémest, és aki megérdemli, annak a gazda megengedi, hogy összeszedje a gallyat.

A karácsonyfában egy manó lakik

Van, akinek a mesebeli karácsonyfája egy kis manó lakhelye, van, aki akkora csizmákat rajzolt, mint egy többemeletes ház, hogy mindenkinek férjen bele ajándék. Karácsonyi rajzaikon keresztül most megismerhet tíz, szegénységben élő gyereket Berettyóújfalu térségéből. És nem is akármilyenek a rajzok, hisz a gyerekek mindannyian az Igazgyöngy Alapítvány művészeti programjában vesznek részt.

Sötéten fityegnek az izzósorok a szegények házán

A többség pénzhiány miatt legfeljebb szeretetet ajándékoz karácsonyra az ország legszegényebb járásában. Közmunkásként nehéz kijönni a kevés pénzből, de akinek összejött a norvégiai meló, az nem panaszkodik.

A joghurtot a boldog emberek eszik

Nagy baj, hogy nincs pénz, nagy baj, hogy nincs munka, de a legnagyobb baj, hogy igazi kerítések és gettók épülnek a legszegényebb köré. Már nem megy ki hozzájuk a mentő, a védőnő első reakciója a családlátogatáskor, hogy ki kell emelni a gyereket, de egy idő után a szolgáltató sem szól már rájuk, hogy ne lopják az áramot. Pontos számok nincsenek róla, hogy hányan lehetnek a legalul levők, de az biztos, hogy évről-évre többen vannak, és egyre inkább törvényen kívülivé válnak.

Nemhogy a zebrát, a retket se ismerik fel a tanyasi gyerekek

Az ugyeri tanyavilág kellős közepén működik egy óvoda, ahová a környék roma gyerekei járnak. Az óvónők nem csak a kicsiket tanítják, hanem a szülőket is: fürdetésre, ruhamosásra és olyan alap dolgokra, mint a köszönés. Van még hová fejlődni, a négy – öt éves gyerekek közül sokan még az állatokat és a zöldségeket sem ismerik fel, az itt dolgozók mégsem cserélnék le állásukat semmilyen menő óvodára.

Ha pénzünk lenne, nem a Coopos kólát innánk, hanem a Pepsit meg a Cocacolát

A legszegényebbeknek nincs pénzük egészséges ételeket venni, szűrővizsgálatokra és rendelésekre járni, nem sportolnak, sokszor inkább nem is akarnak tudni róla, ha valamilyen súlyos betegségük van. Amíg sokan azért nem alszanak éjszaka, mert azon jár az agyuk, hogy mit adnak másnap a gyereknek adni, addig nem várható el, hogy érdekelje őket az ételük minősége.