Rántott hústól a kacsasültig, kis családitól az egész rokonságig. Budapesti és vidéki karácsonyfavásárokon jártunk, hogy megkérdezzük, hogyan és miből karácsonyoznak az emberek. Több olyan vásárlóval találkoztunk, aki jobb híján Skype-on találkozik majd az ünnepek alatt külföldre költözött szeretteivel.
A magyar kisvállalkozások elsöprő többségét családi vállalkozások adják, mégis alig tudunk valamit a működésükről, a kihívásaikról és az őket működtető emberekről. A kilencvenes években indult családi vállalkozások tömegei néznek szembe mostanában az utódlás kérdésével, azonban egy, a Tárki Társadalmi Riportjában frissen megjelent kutatás szerint nem az utód kiválasztása, hanem a cégvezetés elengedése a legnehezebb a leköszönő főnököknek. Közben azok a családi vállalkozások lehetnek sikeresebbek, amelyek a családtagok mellett vagy helyett képesek külső szakembereket is bevonni az operatív munkába.
A munkaerő-hiány ellenére a nyugdíj előtt álló munkavállalóknak egyáltalán nem javult a helyzetük. A kormány mégis kivezeti az őket segítő járulékkedvezményt, és inkább az idősebb, nyugdíjas munkavállalókat hozza helyzetbe.
Fáraó kincse, Horoszkóp, Black Jack – évente tízezer forintot költenek a magyarok kaparós sorsjegyre. Budapest külső kerületeiben és egy környező kisvárosban próbáltunk utánajárni, hogy ki miért játssza a játékot. Van olyan fiatal pár, ahol a kaparás közös program, más csak egy újabb esélyt lát benne a lottózás mellett, de olyannal is találkoztunk, aki úgy érzi, munka után egy üveg sör mellé egész egyszerűen jár neki ez a passzió.
Nagyon nehéz ésszel felérni, mi motiválhatta a Heves megyei Kerecsend képviselő-testületének felét, mikor úgy döntöttek, kidobnak az ablakon egy, a falunak összesen 480 millió forintos pluszforrást hozó pályázatot, amiből Kerecsend leginkább leszakadó lakossága juthatott volna hozzá mindenféle szociális és egészségügyi szolgáltatáshoz. 5-6 roma családot kellett volna kiválasztani, akik kiköltözhettek volna a Dankó utcai szegregátumból, de az önkormányzat, félve a lakosság reakcióitól, nem merte ezt meglépni.
Tavaly minden eddiginél jobban előtérbe került a gyermekkori szexuális bántalmazás kérdése, jogi válaszok születtek a gyerekek hatékonyabb védelmére a szexuális visszaélések ellen, ugyanakkor egy sor diszkrimináció elleni intézkedéssel továbbra is adós maradt az állam. Minden harmadik gyereket még mindig anyagi okok miatt emelnek ki a családjából, és a roma gyerekek iskolai szegregációjával sem tudott mit kezdeni a kormány – a gyerekjogokkal foglalkozó Hintalovon Alapítvány foglalta össze, hogy milyen volt gyereknek lenni 2017-ben.
A norvég családtámogatási politikából sokat tanulhatnának a magyar törvényhozók arról, hogyan ösztönözhető a nők visszatérése a munkaerő-piacra már a szülés utáni két éven belül, vagy arról, hogyan lehetne egyenlőbb a családi munkamegosztás. Egy friss kutatás szerint, ha Magyarországon is lenne a gyermekgondozási szabadságnak egy olyan része, amit csak és kizárólag az apák vehetnek igénybe – és ha nem teszik, bukják a támogatást -, az mind a családokra, mind a nők és férfiak munkaerő-piaci egyenlőségére pozitívan hatna.
Van még mit gyalulni a közjogi intézmények függetlenségén, a bírói testület autonómiája például pont ilyen, de abban már eltérnek a vélemények, hogy mennyire intenzíven használja majd a frissen megszerzett kétharmadát a Fidesz-KDNP a parlamentben. Egy biztos: egy sor kinevezésnél jól fog jönni a kormánynak, hogy nem kell az ellenzékkel egyezkedni, például alkotmánybírák, az Országos Bírósági Hivatal elnöke vagy a legfőbb ügyész személyét illetően.
Látványos vereséget szenvedett a a szélsőjobboldali nézeteiről és provokatív-exhibicionista megnyilvánulásairól híres polgármester a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Érpatakon, a vasárnap tartott időközi önkormányzati választáson.
Keményen odaszól bárkinek, de közben mindig olyan, mintha skatulyából húzták volna ki. Ha még létezne Iraki Királyság, uralkodó is lehetne belőle, így csak az ENSZ emberi jogi főbiztosa lett, és a magyar kormány új ellensége.