Keresés

Általános iskolások egy kis Borsod-Abaúj-Zemplén megyei falu iskolájában egy adományosztáskor | Fotó: Magócsi Márton

Ahol sok a cigány diák, onnan menekítik a szülők a gyerekeiket

Egyre inkább az alapján döntik el a szülők, hogy megfelelő oktatási színvonalúnak tartanak-e egy iskolát, hogy hány roma diák jár az osztályba. A lélektani határ ma valahol 40 és 50 százalék között mozog. Ha ezt eléri egy intézmény, aki teheti, viszi is máshova a gyerekét. Ez a döntés, bár racionálisnak tekinthető, a társadalom számára nagyon káros következményekkel jár. Pont azok a gyerekek maradnak ugyanis magukra, akiknek a leginkább szükségük lenne a minőségi tanári munkára, az integrált közösségre.

Miért lenne menő, hogy nem tud összeadni két törtet?

Gondolkodott már azon, hogy miért nem ért senki a matematikához? Juhász Péter matematikatanár szerint, ha képlethalmok helyett gondolkodásra nevelnék a gyerekeket, mindjárt megváltozna a helyzet. Fedezze fel velünk a felfedeztető matematikát!

Minden második roma fiatalra munkanélküliség vár

Míg a nyolcvanas évek végén a roma fiatalok kétharmada fejezte be a középiskolát, mára csak a felük. Ezért ma minden második roma fiatalra a tartós munkanélküliség vagy a rendszertelen foglalkoztatottság vár. Egy friss tanulmány szerint ennek egyik fő oka, hogy a roma gyerekek nagyon lemaradnak az általános iskola végére. Ezért azonban csak részben tehető felelőssé a család, ahonnan jönnek.

Forrás: flickr.com/Jerzy Kociatkiewicz CC-BY-SA

Jóképű rendőrök húzták csőbe a meleg férfiakat

Bíróság előtt kellett részletes vallomást tenniük homoszexuális kapcsolatukról, ha szerencséjük volt, megúszták pénzbüntetéssel, de ha valaki tartós párkapcsolatban élt egy másik férfival, visszaesőnek minősült, és akár el is zárhatták. Vonzó álruhás rendőrök próbálták csőbe húzni, akiről azt gyanították, hogy a saját neméhez vonzódik, később pedig ezzel zsarolták, aki nem akart a rendszer besúgója lenni. Egy kutató évek óta vizsgálja, hogyan bánt az állam 1990 előtt a homoszexuális férfiakkal.

Nem nyilatkozhatnak a sajtónak az MTA migrációkutatói

Addig nem nyilatkozhatnak a sajtónak, amíg a migrációt vizsgáló akadémiai bizottság eredményeit nem teszik közzé.

Az MTA kutatója nekiment a kormány menekültpolitikájának

A kutató szerint a menekültkérdés Magyarországon valójában kizárólag politikai kérdés, amivel a kormány saját népszerűségét igyekszik csak növelni.

Nem gyógyulnak a vörösiszap okozta sebek

Átfogó kutatás jelent meg a vörösiszap-katasztrófa társadalmi hatásairól, arról, hogy mit éreznek több évvel a tragédia után a helyiek. A három elöntött településen azóta sem állt helyre teljesen a rend: probléma a munkanélküliség, nincsenek rendszeres szűrővizsgálatok, és a többség azt mondta: rosszabbul él a katasztrófa óta.

A tanodákba is befurakszanak a rossz iskolai módszerek

Háromszor annyi tanoda működik ma az országban, mint pár éve, a hátrányos helyzetű, köztük roma gyerekek oktatásában és felzárkóztatásában azonban sokszor még ezek is sikertelenek. A legtöbb tanodában ugyanazok a tanárok dolgoznak, mint akik az iskolában, a tanulás és a korrepetálás pedig sokszor pont annyira személytelen, mint a közoktatásban.

A romák mindig magukat hibáztatják

A médiában és az oktatásban jelenlevő rasszizmusról, kihaló cigány nyelvcsaládról és cigányokat ábrázoló politikai plakátokról is szó volt azon a konferencián, aminek előadói kivétel nélkül roma identitásúnak vallották magukat. Annak mindenki nagyon örült, hogy a pár éve még kinézett romák ma már a tudományos életben is ott vannak, ennek ellenére megint csak kiderült, hogy nagyon nincsenek rendben a cigányság dolgai.

Hősnek hitték magukat a cigánygyilkosok

Mindenki hallgatott, kimondani pedig végképp senki nem merte, hogy évekkel ezelőtt rasszista indokból öldököltek romákat, köztük kicsi gyerekeket is. Miért hihetették a gyilkosok, hogy egy egész ország érdekeit képviselik, amikor éjszaka cigány emberekre vadásznak, és miért nem érdekel azóta sem szinte senkit, hogy mi is történt több mint ötven cigány emberrel?