126 országból az 57. helyet szerezte meg Magyarország a World Justice Project jogállamiságot vizsgáló felmérésén. Ez nem is tűnik annyira rossznak, de ha csak az európai országokat nézzük, mi vagyunk az utolsó előttiek. Pedig a magyar társadalom sok tekintetben még az uniós átlagnál is jobban vágyik arra, hogy jogállamban éljen, ami két különböző kutatásból is kiderült. Erről beszélgettünk Pardavi Mártával, a Magyar Helsinki Bizottság társelnökével.
Akik melegként kérnek menedékjogot, különösen sérülékeny csoportnak számítanak. A menekültügyi hatóságok sokszor mégsem képesek megalázás nélkül ellenőrizni, tényleg üldözik-e őket a melegségük miatt. Hogyan lehet ezt jól csinálni? Erről tartott előadást a Helsinki Bizottság jogásza.
Budaházy György, Gaudi-Nagy Tamás és három társuk szeretett volna bemenni a meleg menekültekről szóló előadásra. Közülük azonban csak Gaudi-Nagy regisztrált, így a többieket nem engedték be. A dologból kisebb szóváltás lett, de kisebb csúszással elindult a rendezvény.
A Magyar Helsinki Bizottság számolt be egy fiatal nő történetéről, aki azért nem kapott státuszt egy állami szervnél, mert attól tartottak, újabb gyereket fog vállalni. A szervezet szerint rajta kívül két másik fiatal nő is hasonlóan járt, a férfiak viszont mindannyian munkát kaptak.
A magyar hatóságok előszeretettel használják az egyik legsúlyosabb kényszerintézkedést, az előzetes letartóztatást, pedig sok esetben nem lenne indokolt. A fogvatartott hónapokig, de akár évekig teljes bizonytalanságban várja a börtönben, hogy ügyében jogerős ítélet szülessen. Letartóztatottként a hozzátartozókkal való kapcsolattartás is nehézkesebb, kevesebb lehetőségük van dolgozni vagy tanulni, mint az elítélteknek.
Várhatóan elfogadják szerdán a közigazgatási bíróságokról szóló törvényt, amelyek az állampolgárok és az állam vitás ügyeiben hozhatnak döntéseket. Aligha érthető, hogy miért van szükség erre, hiszen első fokon már most is közigazgatási ügyekre specializálódott bírók döntenek az ilyen ügyekben. A Magyar Helsinki Bizottság szerint azért, hogy a kormánynak meglegyen a lehetősége, hogy a számára kényes ügyekben neki kedvező döntéseket hozzanak a bírák, akik kinevezéséről maga az igazságügyi miniszter gondoskodik. A Kúria nem aggódik ennyire.
A kormány rabokkal építtetne új börtönöket, ami a területen dolgozó civilek szerint nem lenne rossz ötlet, ha nem a spórolás lenne a célja. Az elítéltek ugyanis másodrendű dolgozóknak számítanak, akik nem kapnak nyugdíjat, és fizetést is alig. Az sem világos, honnan lesz elég hozzáértő munkáskéz, és mit csinálnak majd, ha nem találnak ilyet. Egy trükkös rendeletmódosítás viszont miatt máris csökkent a zsúfoltság.
A Magyar Helsinki Bizottság szerint az utóbbi hónapokban ez országszerte, egyre erősebben érezhető, a miskolci börtönben pedig további jogsértéseket is feltártak. Mindez egybevág a büntetés-végrehajtás új, keményvonalas irányával, ami a szakértők szerint semmi jóra nem vezet.
A Magyar Helsinki Bizottság megfigyelői szerint törvénytelen és jogsértő, hogy kamera rögzíti az ügyvédek és ügyfeleik megbeszéléseit a miskolci börtönben. A jogvédő szervezet most kiadott jelentésében azt is kifogásolja, hogy a látógatófogadás után meztelenre vetkőztetik a rabokat, miközben plexifal választja el őket a rokonaiktól.
Bár az illiberalizmus igazi zászlóshajója Magyarország, a közép-európai régió több országában is hatalomra kerültek olyan illiberális kormányok, amelyek megbetegítették a rendszerváltás óta így-úgy kiépült demokratikus államot. Ezeket a kormányok ugyanúgy a választópolgárok választották Magyarországon, mint Lengyelországban, de ők is válthatják azt le, mint történt az Horvátországban.