Mégis adna pénzt a kormány az MTA kutatóintézeteinek működésére
A törvényjavaslat újabb verziója valamelyest finomodott, de a lényeg változatlan: az Akadémia elveszíti az intézeteit, amitől sokan a tudomány szabadságát féltik.
A törvényjavaslat újabb verziója valamelyest finomodott, de a lényeg változatlan: az Akadémia elveszíti az intézeteit, amitől sokan a tudomány szabadságát féltik.
Elegük van az Akadémia kutatóinak a kormánnyal vívott egyéves háborúból. Néhányan azt remélik, az Európai Néppárt még segíthet, de közben a folyosókon arról beszélgetnek, meddig érdemes az MTA-nál maradni. A legjobbak könnyen külföldön kutathatnak tovább, van, aki már elhagyta az országot, de várják őket az egyetemek és az üzleti szféra is.
Szinte borítékolható, hogy az MTA elvesztette a kutatóintézeteit, ami ideológiai és anyagi hasznot is hozhat a kormánynak. A radikálisabb bölcsészek és társadalomtudósok tovább küzdenének az alulról szerveződő Akadémiai Dolgozók Fórumában, a természettudósok viszont csendesebbek. Egy intézetvezető be is vállalta: ő inkább meghunyászkodik, mielőtt kivégezné a kormány.
A miniszter pénteken világossá tette, hogy ha kell, törvénymódosítással veszik el az akadémiai kutatóintézeteket. Erről Lovász László akadémiai elnök írt egy hétfő esti körlevélben. Azt ígérte, továbbra is azon lesznek, hogy garanciákat kapjanak a független és magas színvonalú tudományos kutatómunkára.
Hatodik alkalommal adták át a Nők a Tudományban Kiválósági Díjakat az Akadémián, idén a biológia, kémia és műszaki tudományok területén kiemelkedő teljesítményt nyújtó női kutatókat ismertek el. A statisztikák szerint átlagosan Magyarországon a legalacsonyabb az arányuk, így a díjazottak egy igencsak férfias pályán nyújtottak kiemelkedő teljesítményt. Hiszen nem azért vannak ilyen kevesen, mert a nők ennyire alkalmatlanok, hanem mert a tudományos karrierjüket félbevágja a gyerekvállalás. A díj egyik alapítójával és két díjazott kisgyerekes kutatóval arról beszélgettünk, hogyan taktikázták ki, hogy velük ez ne történjen meg.
Nagy baj, hogy nincs pénz, nagy baj, hogy nincs munka, de a legnagyobb baj, hogy igazi kerítések és gettók épülnek a legszegényebb köré. Már nem megy ki hozzájuk a mentő, a védőnő első reakciója a családlátogatáskor, hogy ki kell emelni a gyereket, de egy idő után a szolgáltató sem szól már rájuk, hogy ne lopják az áramot. Pontos számok nincsenek róla, hogy hányan lehetnek a legalul levők, de az biztos, hogy évről-évre többen vannak, és egyre inkább törvényen kívülivé válnak.