Keresés

kulturális örökség

Majd a városiak eldöntik, mi az érték a faluban

Szépen hangzik, hogy a helyi tökmag, a hímzésminta és a pirospaprika majd megmenti a haldokló vidéket, de ennél azért bonyolultabb a helyzet. Egy szociológus évek óta vizsgálja az őrségi és a Kalocsa környéki kistelepüléseket, van-e értelme a kulturális örökségre építeni. Kiderült, hogy ahol bejött a biznisz, ott nem a helyiek, hanem az odatelepülő városi középosztály víziói valósultak meg. Ha egy helyi közösség mégis a maga erejéből indulna el, nehéz dolga van, mert szinte senkitől sem tud segítséget kérni.

Egyenlőségre és alapjövedelemre vágynak a magyarok

Egyenlőségre és alapjövedelemre vágynak a magyarok

Nagyon kötődünk Európához, viszont elégedetlenek vagyunk az életünkkel, és nem mondhatni, hogy kicsattanunk az örömtől. Cserébe nagyjából egészségesnek érezzük magunkat, a bevándorlókból viszont nem kérünk. Ezek a legfrissebb eredményei a European Social Survey legújabb, 2016-os felmérésének. 

Ahol egymásban sem bíznak az emberek, ott a bevándorlóktól is félnek

Ahol egymásban sem bíznak az emberek, ott a bevándorlóktól is félnek

Néhány európai országban rettegnek a bevándorlóktól, máshol viszont nem. Úgy tűnik, ez független attól, hogy hol, mennyi bevándorló él. De akkor mitől van ez?

Óriási sikert ért el a kormány: a muszlimokat jobban utálják mint a cigányokat

Óriási sikert ért el a kormány: a muszlimokat jobban utálják mint a cigányokat

A cigányellenesség és az antiszemitizmus, bár egy tőről fakadnak, teljesen máshogy jelennek meg a társadalomban. Míg a romákat utálni gyakorlatilag kortól, nemtől, társadalmi státusztól függetlenül elfogadott dolog Magyarországon, az antiszemitizmus erősen megosztja az embereket: vagy gyökeresen elítélik, vagy nagyon osztják ezeket a nézeteket. Mivel az előítéletesség mértéke – időnkénti felélénkülése ellenére – a magyar társadalomban hosszú ideje nagyjából állandó,  felmerül a kérdés: hol buknak el az előítéletesség csökkentését célzó kezdeményezések?

A roma középosztály kiviszi a szegényebb rokonait - vázlat

Mindig a legokosabb családtagot küldik előre a kivándorló romák

Míg az ezredforduló idején inkább Kanadába indultak el a mélyszegénységben élő, szegregált romák, addig manapság már inkább Anglia, Németország vagy Hollandia a cél. Az sem akadály, ha nincs meg a képzettségük, vagy a kiutazáshoz szükséges pénzük, a már kint lévő rokonok húzzák magukkal az itthoniakat. A segítségnek azonban ára van, és nemritkán hasonló alárendelt viszonyban találják magukat kint, mint amiben Magyarországon éltek.

Csak az volt a fura, hogy sok a gyerek

Csak az volt a fura, hogy sok a gyerek

Az iskolát befejezték, dolgoznak, és azon vannak, hogy azt a szeretetet és biztonságot megadhassák gyerekeiknek, amit ők a saját családjuktól nem kaptak meg. Most publikáltak egy tanulmányt az SOS Gyermekfalukból kikerülő fiatalok helyzetéről, és ez alapján úgy tűnik, hogy a többség szépen boldogul az életben. A gyermekfaluban töltött évekre pozitívan gondolnak vissza, és utólag jó döntésnek tartják, hogy kiemelték őket a családjukból.

Kegyelemkettessel jutalmaz a magyar pedagógus

Kegyelemkettessel jutalmaz a magyar pedagógus

Míg a magyar iskolákban jellemzően a tanár jóindulatán múlik, hogyan bünteti meg a rossz magatartású diákot, addig Angliában ez a legapróbb részletekig szabályozva van. Ha valaki megbontja a rendet, a tanárok ugyanúgy reagálnak, nincs kegyelemkettes, meg koki a fejre. Neumann Eszter kutató hónapokat töltött angliai és magyar iskolákban, azt figyelve, hogyan kezelik a pedagógusok magatartási problémákat.

A fiatalok harmada küföldre menne, mert elege van a létbizonytalanságból

Egyre többen szorulnak ki az oktatásból, és egyre jobban zavarja őket a létbizonytalanság. Összefoglaltuk a 2016-os ifjúságkutatás legfontosabb eredményeit.

Általános iskolások egy kis Borsod-Abaúj-Zemplén megyei falu iskolájában egy adományosztáskor | Fotó: Magócsi Márton

Ahol sok a cigány diák, onnan menekítik a szülők a gyerekeiket

Egyre inkább az alapján döntik el a szülők, hogy megfelelő oktatási színvonalúnak tartanak-e egy iskolát, hogy hány roma diák jár az osztályba. A lélektani határ ma valahol 40 és 50 százalék között mozog. Ha ezt eléri egy intézmény, aki teheti, viszi is máshova a gyerekét. Ez a döntés, bár racionálisnak tekinthető, a társadalom számára nagyon káros következményekkel jár. Pont azok a gyerekek maradnak ugyanis magukra, akiknek a leginkább szükségük lenne a minőségi tanári munkára, az integrált közösségre.

Vigye máshová a gyerekét, itt úgysem bírná a tempót

Anyuka vigye inkább másik iskolába a gyerekét, mert náluk úgysem bírná a tempót, meg különben is, sok a fizetős program, amit nem tudnak kifizetni. A cigány, hátrányos helyzetű diákokat nem ritkán ilyen finom utalásokkal szorítják ki a saját körzetükbe tartozó, jobb iskolákból. Marad a gyengébb és még messzebb is levő suli, ahonnan meg a jobb módú szülők menekítik el a gyereküket, ahogy egyre több cigány osztálytársuk lesz. A tanulói ingázás mára jobban erősíti a szegregációt, mint ha valaki szegénytelepen lakik.