Keresés

Az Európai Unió legszegényebb szeglete, a romák mégis felfelé tartanak

Az Európai Unió legszegényebb szeglete, a romák mégis felfelé tartanak

Északnyugat-Bulgáriában, az ország és egyben az Európai Unió legszegényebb régiójában találtunk egy kisvárost, ahol mostanra nincsen roma fiatal, aki ne fejezné be legalább a középiskolát. Húsz-harminc évvel ezelőtt még Lomban is pont olyan siralmasak voltak a lemorzsolódási arányok, mint a régió többi településén, de aztán mozgásba lendült egy helyi roma civil szervezet és az oktatási ügyekre amúgy is fogékony városvezetés, és egyéni esetkezeléssel egyre több és több olyan diákot tudtak benntartani a helyi iskolákban, akiket kifelé húzott onnan a szegénység.

Titokban a kormány is tudja, hogy baj van a magyar iskolákkal

Titokban a kormány is tudja, hogy baj van a magyar iskolákkal

A korai iskolaelhagyás súlyos probléma Magyarországon, az osztálytermekből kieső diákok száma csökkenhetne, ha kevesebb szegény lenne, és újra 18 év lenne a tankötelezettség korhatára. A problémát egy tavaly indult uniós program viszont inkább az iskolán belül kezelné, úgy, hogy élvezetessé teszik az ott eltöltött időt. Mert ha jó az iskola, a gyerek maradni fog, ehhez pedig a pedagógus a kulcs. Az ország általános iskoláinak felébe akarják elvinni a módszert.

Csak nem akar szárnyalni az oktatási rendszer (péntekig ne menjen ki)

Csak nem akar szárnyalni az oktatási rendszer

Öregednek a tanárok, fokozódik az iskolai elkülönítés, és egyre többen hagyják el az iskolát életképes végzettség nélkül. Itt vannak a legfontosabb grafikonok a magyar oktatásról.

A Faág Baráti Kör tanodája Pécsett, 2015. január 27-én | Fotó: Magócsi Márton

Hiába rugdossák a problémás gyerekeket, kizuhannak az oktatásból

A kormány a Híd-programmal mentené meg a korai iskolaelhagyókat, de nem is vizsgálja, működik-e a dolog. Leginkább úgy tűnik, hogy nem.