Lassan egy éve tart küzdelem a Magyar Tudományos Akadémia és a kormány között az akadémiai kutatóhálózat ellenőrzéséért. Már látszódnak a harc a negatív következményei: az MTA elleni támadás óta több kutató döntött úgy, hogy a kialakult bizonytalan helyzetben nem érdemes tovább Magyarországon dolgoznia, és inkább külföldön folytatja pályafutását, ők meséltek az Abcúgnak döntésük okairól.
Bár magyarok százezreit érinti, kevesen szoktak higgadtan, szakszerűen, mégis érthetően beszélni a magyar kivándorlásról. Emiatt nem csak az elmúlt évek „Wizzair-generációjával”, de a száz éve elköltözött felmenőinkkel is nehezen tudunk mit kezdeni.
Külföldön élő magyarokat kérdeztünk arról, hol töltik a karácsonyt, milyen hagyományokhoz ragaszkodnak, és túl lehet-e élni a szentestét a család nélkül.
Mostanra Magyarországon is mindennaposan érzékelhetők lettek az egyre nagyobb méreteket öltő kivándorlás hatásai – elég csak a szakképzett munkaerő égető hiányára gondolni -, olyat azonban még nem láttunk, amit most a jelenséget szintén jól ismerő szomszédos Románia, ahol a külföldön élő és dolgozó állampolgárok tömegei jöttek haza, hogy a kormányuk távozását követeljék a legutóbbi, százezreket az utcára vivő bukaresti tüntetésen. A diaszpórában is rendszeresek ugyan a román ügyekben szervezett megmozdulások, sokan azonban úgy érzik, nincs sok értelme a nagykövetségek előtti, kisebb léptékű demonstrációknak.
Lassan lasszóval kell összefogdosni a szociális munkásokat Magyarországon. Azoknak, akiknek elegük van abból, hogy éhbérért dolgoznak, csábító lehet, hogy elég csak egy áthidaló képzést elvégezniük, és máris külföldön folytathatják a munkájukat. A lehetőséget kihasználó szociális munkás riportalanyaink között van, aki külföldi munkahelyén az előrelépési lehetőségeket díjazza leginkább, van, aki azt, hogy a munka közben felmerülő dilemmáit, problémáit nem önszorgalomból, munkaidőn kívül, hanem a munkahét részeként beszélheti meg a kollégáival.
Minden harmadik magyar külföldre menne tanulni vagy dolgozni, előbbi azonban még mindig csak a közép- és felső középosztály kiváltsága. A legnépszerűbbek az osztrák, a német, az angol és az amerikai egyetemek. Mióta teljesen átlagos, hogy egy erős gimnázium jómódú diákjai külföldön tanulnak tovább, az újonnan érkezőknek is könnyebb dolga van: egy egész kontingens magyar diák várhatja őket a választott egyetemen.
2010 óta 78 ezer magyar gyerek született külföldön, ez az összes újszülött 15 százaléka.
A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) szerint elkerülhetetlen a harmadik országbeli munkavállalók behívása, különben visszaesik a gazdaság.
2015-ben 8600 fővel nőtt a magyarok száma Ausztriában az Osztrák Statisztikai Hivatal adatai szerint. A menekültválság is meglátszik az országban tartózkodó külföldiekről szóló statisztikákon: a szírek például 22 ezer fővel lettek többen.
Hollandia a negyedik leggyakoribb célország a kivándorló magyarok között, mégis nagyon keveset tudni a kint élőkről. Sokan dolgoznak üvegházakban, kertészként vagy felszolgálóként, ezeknek az embereknek a nagy része azonban láthatatlan marad, még a kint élő magyar középosztály sem találkozik velük. Három kint élő magyarral beszélgettünk arról, miért költöztek Hollandiába.