A magyar hatóságok előszeretettel használják az egyik legsúlyosabb kényszerintézkedést, az előzetes letartóztatást, pedig sok esetben nem lenne indokolt. A fogvatartott hónapokig, de akár évekig teljes bizonytalanságban várja a börtönben, hogy ügyében jogerős ítélet szülessen. Letartóztatottként a hozzátartozókkal való kapcsolattartás is nehézkesebb, kevesebb lehetőségük van dolgozni vagy tanulni, mint az elítélteknek.
Túl sokára adhat csak be kegyelmi kérvényt az, aki tényleges életfogtig taró börtönt kap. Az Emberi Jogok Európai Bírósága szerint a magyar állam nem biztosítja a reményhez való jogot, amivel megsérti az emberi jogok európai egyezményét.
Csak összekeverték az egyenruhákat, amúgy nem volt okuk a félelemre, derül ki a Gyöngyöspata-ügyben hozott másodfokú ítéletből. Van olyan rendőrfőnök, aki egyenruhákra nem is emlékszik, csak békésen sétálgató, beszélgető férfiakra.
A Kúriára felebbeztek, de hiába, ott is helybenhagyták a rájuk kiszabott életfogytig tartó börtönt, ahonnan feltételesen sem bocsáthatók szabadlábra.
Majdnem háromszáz vádlott, 162 tárgyalási nap, közel 60 ezer oldal teleírása után hirdettek ítéletet a miskolci fészekrakó-ügyben. A többszáz millió forintos kárt okozó csalássorozat főkolomposait súlyos börtönbüntetésre, és több tízmilliós vagyonelkobzásra ítélték. A bíró szerint a főszereplő tettével megingatta az ügyvédi hivatásba vetett bizalmat.
Miközben a határzár átlépése miatt elmarasztalt, de fellebbezést be nem adó menekülőket nyitott szálláshelyre küdik a magyar hatóságok, azokat, akik fellebezni mernek az elmarasztaló ítélet ellen, és még menekültkérelmet is beadnak, menekültügyi őrizetbe helyezik. Legalábbis ez a gyakorlat látszik körvonalazódni a Helsinki Bizottság által ismertetett példa alapján.
Részlegesen megnyerte az elvesztett földjeiért indított pert másodfokon a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ. A bíróság részben új eljárásra utasította az első fokú bíróságot, illetve érvénytelenítette az egyik új nyertes földhaszonbérleti szerződését. A területre újra pályázhatnak a kishantosiak is.
Megsemmisítette a bevándorlási hivatal kiutasító határozatát a húsz éve Magyarországon élő Kaya Asiye esetében is a munkaügyi bíróság. Korábban férje ügyében is hasonló ítélet született. Az öttagú kurd család tavaly óta küzd azért, hogy ne küldjék vissza őket Törökországba.
A bíró megjegyezte, hogy sokkal több vádlottnak kellett volna lennie.
Négy év után jogerős ítélet született a 2009-es romagyilkosságok ügyében. A bíróság lényegében helyben hagyta a 2013-as elsőfokú ítéletet: a Kiss testvérek és Pető Zsolt élete végéig börtönben marad, Csontos Istvánnak pedig 13 évet kell fegyházban töltenie.