Három felnőtt számol be arról, hogyan hatott ki a későbbi életükre a gyerekkorban elszenvedett bántalmazás. Magyarországon a bántalmazás népegészségügyi probléma lett, mégsincs egy komplex iskolai program, ami mindezt időben megelőzhetné.
Új igazgatót neveznek ki a gyöngyöspatai iskolában, mert a régi ellen múlt héten tankerületi vizsgálat indult testi bántalmazás miatt. Az édesanya beszámolt, hogy hétfőn már be is mutatkozott neki az új vezető, kedden pedig hivatalosan is leváltják a régit.
Tankerületi vizsgálat indult az egyik vezető ellen testi bántalmazás miatt a gyöngyöspatai iskolában. Az egyik édesanya azért tett feljelentést, mert állítása szerint az egyik vezető a szeme láttára olyan erővel nyomta fel a tizenkét éves gyerekét a falra, hogy a fia testén zúzódások keletkeztek.
Nyugat-európai és amerikai kutatások ennek ellenkezőjét mutatják: a gyerekek inkább hajlamosak bevallani, ha áldozatok, vagyis gyakoribbnak tűnik az iskolai bántalmazás, ha úgy kérdezik, hogy ki bántotta őket, mintha azt, hogy kit bántanak. Ez fontos visszajelzés lehet az iskoláknak, mivel azt mutatja, hogy az áldozatok nem bíznak abban, hogy segítséget kapnak. Az MTA iskolai bántalmazással foglalkozó kutatásából az is kiderült, hogy aki védelmezni próbálja az áldozatokat, maga is nagyobb eséllyel szenved el bántalmazást.
Az apa szerint a tornatanár az egész osztály jelenlétében tarkóncsapta és a földre lökte a fiút. A kórházban többek közt koponyazúzódást és testi erővel elkövetett testi sértést diagnosztizáltak. A nyomozás még folyamatban van.