Bár tavaly október óta elvileg tilos életvitelszerűen közterületen tartózkodni, ezen a télen kevesebb hajléktalan ember ment be éjjeli menedékhelyekre, mint az elmúlt három évben bármikor. A Február Harmadika Munkacsoport éves hajléktalanfelmérése szerint akik mégis bent aludtak, azok a hideg miatt tették, de a büntetéstől való félelemből sokan magántelkekre húzódtak.
Hihetetlen összefogással mentettek meg egy pécsi férfit az utcán éléstől. Bár a hajléktalan férfi viskóját lerombolták, a helyiek segítségével hozzájutott egy pici házikóhoz, amihez még tűzifát is kapott, mostanra pedig már munkát is találtak Jánosnak.
Kiskőrösön olyan hajléktalanprogramot csináltak a baptisták, ami sehol máshol nincs. Közmunkát, normális lakhatást és szociális segítséget kínálnak azoknak, akik kilépnének a mostani helyzetükből. A programot a kormány támogatja, és úgy tűnik, nagyon elégedettek vele. Kérdés, kiterjesztenék-e, és ha igen, lenne-e értelme.
Hiába próbálja a kormány erővel szállóra terelni a hajléktalanokat, egyelőre ez nem nagyon sikerült. Egyrészt azért, mert a szállók még az ott dolgozók szerint is embertelenek, zsúfoltság, veszekedések és bogarak nehezítik az elalvást. Másrészt a hajléktalanok többsége pletykák alapján próbálja eldönteni, hol töltse az éjszakát, és sokszor az utcán találják meg az áhított biztonságot.
A bíróságok tehetnek legtöbbet azért, hogy megsemmisítsék az október közepén életbe lépett hajléktalantörvényt, ami büntetéssel sújtja azokat, akik a rendőrség szerint életvitelszerűen tartózkodnak az utcán, mondta Kalota Ágnes, a hajléktalan embereket segítő Utcajogász egyik alapítója, miután a kaposvári testület pénteken alkotmányellenességre hivatkozva megszüntette az eljárást. Interjú az Utcajogász ügyvédeivel.
Megsemmisíthetik a hajléktalanok holmijait, őket pedig akár elzárással is sújthatják az október 15-től érvényes szabályok szerint. Sokuk ennek ellenére nem akar szállóra menni, és nemcsak azért, mert ott nem lehet alkoholt inni. Mit szólnak a hajléktalanság kriminalizálásához maguk az érintettek? Lestyánszky Ádám és Pivarnyik Balázs videója.
Egyelőre csak a belvárosi aluljárókból távolították el a hajléktalanokat, az utcákon, parkokban ugyanolyan nyugalomban lehettek mielőtt az utcán élést betiltó törvény életbe lépett volna. Hétfő és kedd este háborítatlanul aludhattak emberek a Blaha Lujza vagy a Deák téren, csak az aluljárókba nem volt szabad lemenniük. Bár a törvény célja, hogy a hajléktalanok az utca helyett szállókon aludjanak, egyelőre mindössze 1,5 százalékkal nőtt a menedékhelyek kihasználtsága. A következő napok nagy kérdése lesz, hogy feljönnek-e a föld alól a rendőrök, és félhetnek-e az erdőben, kunyhókban lakók.
Az egész társadalomra káros lehet a hétfőn életbe lépett jogszabály, ami gyakorlatilag betiltotta az utcai hajléktalanságot, mert azt üzeni az embereknek, hogy a sikertelenség büntethető, mondta Gurály Zoltán, a Menhely Alapítvány módszertani munkatársa, a Február Harmadika munkacsoport vezetője. A szakember szerint az intézkedés felerősíti azt a vélekedést, miszerint a hajléktalanokkal szemben a kényszerítés is megengedhető, csakhogy eltűnjenek az utcáról. Nem egyedi Európában, hogy rendőrök viszik be szállóra a hajléktalanokat, az viszont példátlan, hogy egy ország alkományban tiltsa meg az utcán élést.
A hetedik alkotmánymódosítással a Fidesz újra nekigyűrközött, hogy a közterületekről eltűntesse a hajléktalanokat. A kormánypárt érvelése szerint mindenkinek jut hely a szállókon, semmi sem indokolja, hogy az utcán éljenek. A hajléktalanellátásban dolgozó civil szervezetek szerint ez még a fővárosban sincs így, de Pécsen különösen rossz a helyzet.
Rendes ellátás és egy kis családi segítség esetén a hajléktalanok nagy része vissza tudna költöznie egy lakásba – derült ki a hajléktalan emberek éves felméréséből.