Börtönben szülte meg a lányát, ma már együtt élnek egy albérletben
Az albérletet viszont nyolc másik emberrel kénytelenek megosztani. Az álmuk, hogy végre kettesben lehessenek. Az SOS Gyermekfalvak videója.
Az albérletet viszont nyolc másik emberrel kénytelenek megosztani. Az álmuk, hogy végre kettesben lehessenek. Az SOS Gyermekfalvak videója.
Ahogy a nevelőszülők száma folyamatosan csökken Magyarországon, úgy fogynak egyre azok a nevelőszülők is, akik fogyatékos gyerekek nevelését is vállalják. Hiába magasabb összegű az ellátmány, ha a gyerek tartósan beteg vagy fogyatékkal él, a megemelt összeg sem fedezi az ilyen gyerekek gondozásával járó plusz költségeket. A szakmai-lelki támogatás is hiányos a nevelőszülői hálózatokban, így a nevelőszülők sokszor egyedül maradnak a gondjaikkal.
Aki börtönben születik, egy évig maradhat az édesanyjával, utána rokonok vagy nevelőszülők gondozzák tovább. Az SOS Gyermekfalvak anyák napi videója.
A negyvenes éveiben járó Samira Sinai az első Magyarországon, aki nevelőszülője lett egy menekült gyereknek. A tizenkét éves afgán fiú négy hónapja él együtt Samirával és lányával, magyar iskolába jár, imádja az irodalomórákat, és már a kutyákkal is megbarátkozott. Az idáig vezető út azonban nem volt egyszerű: korábban Magyarországon még senki nem vett magához menekült gyereket, de a fiú és családja bizalmát is idő volt elnyerni.
Az iskolát befejezték, dolgoznak, és azon vannak, hogy azt a szeretetet és biztonságot megadhassák gyerekeiknek, amit ők a saját családjuktól nem kaptak meg. Most publikáltak egy tanulmányt az SOS Gyermekfalukból kikerülő fiatalok helyzetéről, és ez alapján úgy tűnik, hogy a többség szépen boldogul az életben. A gyermekfaluban töltött évekre pozitívan gondolnak vissza, és utólag jó döntésnek tartják, hogy kiemelték őket a családjukból.
Tavaly pert nyert a gyámhivatal ellen, most levelet írt Orbánnak, amiért sportra költi a bérpótlékra szánt pénzt. Személyesen is elmondaná neki, mi a baj a gyermekvédelemmel.
Tavaly ősszel felmerült, hogy a dolgozók szexért cserébe ígértek jutalmakat a gyerekeknek. Minden vizsgálat arra jutott, hogy ez nem igaz.
Tíz rendőr tört rá Horváthékra, hogy állami godozásba vegyenek öt gyereket. Egy év múlva a bíróság kimondta, hogy a gyámhivatal egy sor szabálytalanságot csinált. A gyerekeket visszakapták, de azt az egy évet már nem fogják.
A gyermekjogi képviselők elvileg azért vannak, hogy képviseljék a gyerekek jogait. Képviselnék is, de tizenkilencen vannak húszezer gyerekre, és vajmi keveset ér a szavuk a gyámhivatallal szemben.
Az ombudsman szerint a nevelők cigivel próbálják fegyelmezni az állami gondozottakat, akik verbális és fizikai bántalmazásokról is beszámoltak.