Keresés

Imádja a Toldit az első magyar családban nevelkedő menekült gyerek 1

Imádja a Toldit az első magyar családban nevelkedő menekült gyerek

A negyvenes éveiben járó Samira Sinai az első Magyarországon, aki nevelőszülője lett egy menekült gyereknek. A tizenkét éves afgán fiú négy hónapja él együtt Samirával és lányával, magyar iskolába jár, imádja az irodalomórákat, és már a kutyákkal is megbarátkozott. Az idáig vezető út azonban nem volt egyszerű: korábban Magyarországon még senki nem vett magához menekült gyereket, de a fiú és családja bizalmát is idő volt elnyerni. 

Csak az volt a fura, hogy sok a gyerek

Csak az volt a fura, hogy sok a gyerek

Az iskolát befejezték, dolgoznak, és azon vannak, hogy azt a szeretetet és biztonságot megadhassák gyerekeiknek, amit ők a saját családjuktól nem kaptak meg. Most publikáltak egy tanulmányt az SOS Gyermekfalukból kikerülő fiatalok helyzetéről, és ez alapján úgy tűnik, hogy a többség szépen boldogul az életben. A gyermekfaluban töltött évekre pozitívan gondolnak vissza, és utólag jó döntésnek tartják, hogy kiemelték őket a családjukból.

Az állami gondozott gyerekek még álmukban se lesznek sztárok

A családban felnövő gyerekek mérnökök, orvosok és programozók akarnak lenni, akik viszont állami gondoskodásban élnek, inkább pincérek, szakácsok, kertészek vagy fodrászok lennének.

Vagyonőrökkel próbálták gondozni a gyerekeket a fóti speciális otthonban

Képzettség nélküli dolgozók, kéthetes elzárások, agresszió és tehetetlenség – ilyen viszonyok uralkodnak a Károlyi István Gyermekközpont Speciális Gyermekotthonában az alapvető jogok biztosának jelentése szerint.

Kétszer kérdeztem meg, miért akar megölni minket

Az országban három helyen működik olyan osztály, ahová be tudják fektetni a pszichés beteg gyerekeket. Ismerje meg Arnoldot, az egykori herbálfüggő kamaszt, aki, ha időben jutott volna segítséghez, sok szenvedéstől megkímélte volna magát és a családját.

Jaj annak, akit kipécéz egy családgondozó

Jaj annak, akit kipécéz egy családgondozó

Kesznyétenen feltűnően sok gyereket emeltek ki családokból, így jártak Barbaráék is. Mit ronthattak el?

Nem puszilgathatják, ölelgethetik a gyerekeket

A rózsadombi középiskolás a hétvégét a Tisza-tónál tölti. De nem a haverjaival szórja a szülei pénzét, meg a strandon heverészik, hanem papírrepülőt hajtogat és focizik a lakóotthonban élő, hátrányos helyzetű kisfiúval. Egy alapítvány hozta össze őket, a diákok elfogadást tanulnak, és azt, hogy az elitsulin kívül is van élet, a kicsik pedig már attól a tengerparton érzik magukat, hogy vizes lábbal forognak a kemping homokjában.

Hiába küzdöttek, elvitték a gyerekeket

Velkei István és élettársa, Jakab Rozália nem tökéletes szülők, sőt, sok hibát követnek el, István múltja sötét, történetükből mégis az derül ki, ha a gyermekvédelmi rendszer hatékonyabban működne, ha egy családgondozóra nem 40 család jutna, ha valaki segítené őket a munkájukban, akkor most nem kellett volna három kisgyereket elvenni a szüleiktől.

Szoba-konyha az álmom, nem kéne még fürdőszoba se

Anyaotthonról anyaotthonra vándorolnak azok a nők, akik segítség és lakás nélkül maradtak gyerekeikkel. Miközben a legtöbben valójában támogatásra szorulnának, mert hajléktalanok voltak, vagy bántalmazták őket, erőn felül kell küzdeniük, hogy a felszínen tudjanak maradni a 30-40 ezer forintos havi bevételükből, sőt, még félre is tudjanak tenni albérletre.  Aki anyaotthonban köt ki, annak nincs senkije, akire számíthatna. […]

Nem természetes, hogy apukám “így” szeret

Nem szólhatnak a rendőrök arról, ha szexuális erőszak gyanújával nyomoznak óvodában, iskolában, egy gyermekotthonban pedig általban esély sincs rá, hogy elkülönítsék a veszélyeztetett gyerekeket. Leggyakrabban viszont családon belül történik a szexuális zaklatás, ami gyakran csak évek múltán tudatosul az áldozatban. Interjú Szilvási Timeával, aki a Pest megyei rendőrfőkapitányságon vezeti a kiskorúak ellen elkövetett nemi bűncselekmények felderítését.