Nem ritka, hogy egy bántalmazó kapcsolatból való kilépés után az anya húzza a rövidebbet, és a válás után még a gyerekét is elveszik tőle. Egy anya arról számolt be, hogy hamarabb büntették meg őt, mert a gyereke nem volt hajlandó láthatásra menni, mintsem elővették volna az apát szexuális abúzus miatt.
Két, nagy létszámú családok átmeneti otthonában élő édesanya számolt be arról, hogy a gyerekeikkel a csótányok között alszanak, miközben ágyi poloskák csípik őket. Nem arról van szó, hogy az intézmények egyáltalán nem irtanak, csinálják, csak sajnos egyáltalán nem hatékonyan. Az irtás nem terjed ki az egész épületre, csak egyes lakásokra, így lakásról lakásra rohangálnak az állatok.
Úgy kerülnek állami gondozásba, hogy azt hiszik, egy fabatkát sem érnek, és 18 évesen úgy kerülnek ki a rendszerből, hogy nem volt, aki meggyőzte volna őket az ellenkezőjéről. Ez az alapja a gyermekotthonban nevelkedő lányok legtöbb problémájának, ettől lesznek különösen kiszolgáltatottak az őket szexuálisan kizsákmányoló férfiaknak. Óriási munka ez ellen dolgozni, és szinte csak a gyermekotthonok mindennapjaiból kiszakadva végezhető. Két, Vas megyei pszichológus a nővé válás témája köré szervezett élményterápiás tábort egy idilli őrségi kistelepülésen. Munkájukról egy őszi visszalátogatáson meséltek nekünk.
A Fészek Gyermekvédő Egyesület érdi átmeneti otthonában bajba jutott anyáknak és gyerekeiknek segítenek átvészelni a nehéz időket. Családi konfliktusok, munkanélküliség, lakásproblémák, egészségügyi gondok – csupa olyan dolgok, amivel itt rendszeresen találkoznak. A Fészeknél dolgozó szakemberek azon vannak, hogy néhány hónap, vagy egy év alatt sikerüljön úgy felkészíteni a családokat, hogy utána maguk is megállják a helyüket. Ezt a munkát pedig olyan jól végzik, hogy 2018-ban Jószolgálat-díjat kaptak hivatásszerűen végzett szociális munka kategóriában.
Legutóbb egy budai gyilkosság hívta fel a közvélemény figyelmét a családon belüli erőszakra, amikor egy férfi élettársával és négy éves gyerekével végzett, majd öngyilkos lett. Nem egyedi eset, hogy a rendőrség nem nyújt időben segítséget a bántalmazott félnek. Egy friss tanulmányban arról számoltak be a bántalmazott nők, hogy sok minden függ attól, hol él az áldozat, és éppen melyik rendőr jár el az ügyében.
A fóti gyermekotthon igazgatója szerint nincs ebben semmi rendkívüli, nyáron mindig nagy a mozgás az intézményben. Információink szerint hét speciális szükségletű gyereket helyeztek át Fótról: másik otthonba vagy családjukhoz kerültek. Szakemberek szerint nem tiszta, mi indokolta a változást.
Anyaotthonban a nők egy-másfél évnél nem maradhatnak tovább a gyermekükkel. Előbb-utóbb mindenkiben felmerül a kérdés, hogy merre tovább, azonban sem félutas házakban, sem önkormányzati lakásokban nincs elég hely. Albérletet pedig biztos munkahely nélkül nehezen tudnak bérelni, ráadásul a tulajdonosok attól is félnek, hogy a kisgyerekes édesanyákat csak hosszú procedúra után lehetne kirakni az utcára. Ilyenkor pedig már egy édesanya fejében az is megfordul, hogy jobb híján visszamegy a korábbi bántalmazójához.
A több ezer, családjából kiemelt gyerek jó része roma, és a szakértők egy része szerint jó lenne, ha a többségük roma nevelőszülőhöz kerülhetne. Ők általában könnyebben megtalálják a hangot a vér szerinti szülőkkel, és talán a gyereket is jobban fel tudják készíteni arra, hogyan legyen büszke a származására. Roma nevelőszülőkkel beszélgettünk arról, kell-e a cigányságról beszélgetni a vacsoraasztalnál, és hogyan lehet nevelt gyerekként szembeszállni a kirekesztéssel.
Évente nyolc-tízezer gyerek kerül Magyarországon állami gondozásba. A gyerekkiemelések egy része elkerülhetetlen, de sokszor megelőzhető lenne. Ehhez az kellene, hogy az állam ne büntetni, hanem segíteni akarja a rászoruló, problémás szülőket intenzív családgondozással, pszichológusokkal és pedagógusokkal. Ez nehezebb feladatnak tűnik, mint nagy intézmények helyett kisebbeket nyitni, de hosszú távon még pénzben is jobban megérné.
Április végén egy gyermekprostitúciós ügyben a bíró szigorúbb ítéletét azzal indokolta, hogy az elkövetés helyszínén az utóbbi években megsokasodtak az ilyen bűncselekmények. A helyszín a Pest megyei Örkény és környéke, ahol a helyi családsegítő már évek óta szélmalomharcot vív a gyermekprostitúció ellen. Az észlelt eseteknek azonban csak a töredéke végzi a bíróságon, és ennek az elsődleges okai sokszor maguk a futtatott lányok. A rendőrség ugyanis addig nem tesz semmit, amíg bizonyíték nincs rá, vagy a lányok maguk azt nem mondják, hogy kényszerből állnak az utcán. Amíg ez nem változik, a bűnügyi statisztikák köszönőviszonyban sem lesznek a mindennapi helyi tapasztalattal.