Keresés

Ne szenvedjenek, mosolyogjanak, ha lecigányozzák őket

Ne szenvedjenek, mosolyogjanak, ha lecigányozzák őket

A több ezer, családjából kiemelt gyerek jó része roma, és a szakértők egy része szerint jó lenne, ha a többségük roma nevelőszülőhöz kerülhetne. Ők általában könnyebben megtalálják a hangot a vér szerinti szülőkkel, és talán a gyereket is jobban fel tudják készíteni arra, hogyan legyen büszke a származására. Roma nevelőszülőkkel beszélgettünk arról, kell-e a cigányságról beszélgetni a vacsoraasztalnál, és hogyan lehet nevelt gyerekként szembeszállni a kirekesztéssel. 

Olcsóbb lenne segíteni a családoknak, mégis inkább elveszik tőlük a gyerekeket

Olcsóbb lenne segíteni a családoknak, mégis inkább elveszik tőlük a gyerekeket

Évente nyolc-tízezer gyerek kerül Magyarországon állami gondozásba. A gyerekkiemelések egy része elkerülhetetlen, de sokszor megelőzhető lenne. Ehhez az kellene, hogy az állam ne büntetni, hanem segíteni akarja a rászoruló, problémás szülőket intenzív családgondozással, pszichológusokkal és pedagógusokkal. Ez nehezebb feladatnak tűnik, mint nagy intézmények helyett kisebbeket nyitni, de hosszú távon még pénzben is jobban megérné.

Intézetből intézetbe küldi a kormány az állami gondozottakat // Megúszósan zárja be a kormány a gyerekotthonokat // Be is zárja a kormány a gyerekotthonokat, meg nem is

Intézetből intézetbe küldi a kormány az állami gondozottakat

Közel hatmilliárd forint európai uniós forrást költ a kormány a nagy gyermekotthonok bezárására, aminek csak örülni lehet. Ha viszont közelebbről megnézzük, kiderül, hogy valójában nagyobb intézetből kisebbe küldik a gyerekeket, ráadásul az épületek egy részét inkább korszerűsítik, nem beszélve az újak építéséről. A megoldás az lenne, ha kevesebb gyereket vennének el a szüleitől, ehhez viszont büntetés helyett segítség, sok jó szakember és pénz kellene. 

Facebookon kér segítséget a fóti gyermekotthon egyik lakója

Facebookon kér segítséget a fóti gyermekotthon egyik lakója

A fóti gyermekotthon egyik fiatal lakója úgy döntött, hogy kiáll magáért és a társaiért, és a Facebookon kér segítséget. Közel háromezer megosztásnál jár a hétfő délutáni poszt, amiben a hozzászólók a lány bátorságát díjazzák, és a támogatásukról biztosítják őt. Karolina, a 18 éves mozgássérült lány a posztjában arra kéri az embereket, hogy segítsenek nekik, hogy együtt maradhassanak, és felteszi a kérdést, hogy „Ti tudnátok a családotok nélkül boldogok lenni?”

Nem tudnak mit kezdeni a gyermekotthonok a drogproblémával (KÉSZ!) 1

Nem tudnak mit kezdeni a gyermekotthonok a drogproblémával

A nevelők nincsenek felkészítve a drogfogyasztásból fakadó problémák kezelésére, keveset tudnak arról, mik azok a dizájner szerek és milyen veszélyeik vannak. Ritkán van pszichológus, addiktológus vagy szociális munkás az intézményekben, akihez segítségért fordulhatnának, jobb híján azonnal mentőt hívnak a gyerekekhez, ha droghasználatra gyanakodnak.

1

Barátaiktól, rokonaiktól félnek a nevelőszülőséget fontolgató családok

Több ezer nevelőszülőt kellene ahhoz munkába állítani, hogy a szüleiktől elvett gyerekek ne intézetekben nevelkedjenek. Ez egyelőre nem valami hatékony, az egri kampányeseményre egyetlen érdeklődő sem ment el. Ott volt viszont több olyan család is, akiknél már nevelkednek gyerekek, velük beszélgettünk.

Ma is rémálmaim vannak, hogy elviszik a gyerekeimet

Ma is rémálmaim vannak, hogy elviszik a gyerekeimet

Két éve mondta ki a bíróság, hogy jogtalanul vette el a gyámhivatal Takács Barbara gyerekeit, de azóta sem sikerült túllépniük a traumán. Barbarát ma is rémálmok gyötrik, a legkisebb fiú nehezen tanult meg járni és beszélni, a nagyobbak sokáig nem is hitték el, hogy az anyjukkal maradhatnak. A család azonban együtt van, maguk mögött hagyták Kesznyétent, és 120 kilométerrel odébb, Tiszaroffra költöztek.

Annyi az új állami gondozott, hogy a régiekre se pénz, se ember nem jut

Annyi az új állami gondozott, hogy a régiekre se pénz, se ember nem jut

Az állam évről évre egyre több gyereket emel ki a családjából, és küldi őket nevelőszülőkhöz vagy gyermekotthonba. Közben egyre kevesebben maradnak utógondozásban, ami az állami gondoskodásban felnőtt, 18 évesnél idősebb fiatalokat segíti. Így sokan védőháló nélkül maradnak, könnyen bajba kerülnek, és végső esetben akár az utcán is találhatják magukat. 

Börtönben szülte meg a lányát, ma már együtt élnek egy albérletben

Az albérletet viszont nyolc másik emberrel kénytelenek megosztani. Az álmuk, hogy végre kettesben lehessenek. Az SOS Gyermekfalvak videója.

A legtöbb fogyatékos gyerek csak álmodhat róla, hogy nevelőszülőhöz kerül 3

A legtöbb fogyatékos gyerek csak álmodhat róla, hogy nevelőszülőhöz kerül

Ahogy a nevelőszülők száma folyamatosan csökken Magyarországon, úgy fogynak egyre azok a nevelőszülők is, akik fogyatékos gyerekek nevelését is vállalják. Hiába magasabb összegű az ellátmány, ha a gyerek tartósan beteg vagy fogyatékkal él, a megemelt összeg sem fedezi az ilyen gyerekek gondozásával járó plusz költségeket. A szakmai-lelki támogatás is hiányos a nevelőszülői hálózatokban, így a nevelőszülők sokszor egyedül maradnak a gondjaikkal.