Így sokan elszalasztják a korai fejlesztést, amivel hosszú távon is könnyebbé válhatna az életük. A Mars Alapítvány kampányt indított az autizmus világnapján, hogy minél többen felismerjék az autizmus tüneteit.
A magyar iskolák általában alig tudnak mit kezdeni a gyerekek otthonról hozott hátrányaival. Helyi szinten azonban vannak sikeres iskolák, akár csak néhány kilométerre olyanoktól, ahol minden erőfeszítés kudarcba fullad. A Magyar Tudományos Akadémia kutatói azt vizsgálják, mi okozhatja ezeket az eltéréseket.
Világszerte azzal szenvednek a különböző kormányok, hogy a legjobb diákok nem akarnak tanárnak menni, vagy ha mégis, eszük ágában sincs hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkozni. Hogyan képzik a tanárokat a legjobb oktatási rendszerekben,és hogyan lehetne a pályára csábítani a tehetséges fiatalokat?
Néhány makói nagymama összefogott, hogy ingyenes tábort szervezzenek a helyi rászoruló gyerekeknek. Megtanítják őket kalácsot fonni, varrni, horgolni, együtt tornáznak, és még kutyás bemutatót is tartanak. Ez jó a gyerekeknek, mert végre foglalkozik velük valaki, és a nagymamák is örülnek, hogy egy kicsit pótolhatják a saját, külföldre költözött unokáikat.
Nem fogadják el a civilek adományait az iskolák és gyermekotthonok, mert azon túl, hogy rossz fényt vetnek az intézményre, amiért segítségre szorulnak, még az állami plusz támogatásokat is megvonják tőlük. Az alapítványok folyamatosan kiskapukat keresnek, hogy az adományaikat valahogy mégis eljuttassák. Van olyan szervezet, amelynek a munkatársai titokban, egy parkolóban találkoznak egy iskolaigazgatóval, hogy vécépapírt és tisztítószereket adjanak az iskolának.
Az önkormányzathoz nem vagy csak nehezen lehet pályázni, a többi szülő csak szánakozik, de más gyerekét nem üdülteti. A pedagógusoknak nincs energiájuk pályázati lehetőségeket kutatni, a szülők pedig annyira szégyellik, hogy inkább hazugságokat találnak ki, miért nem tud a gyerek kirándulni menni.
Alig tanítja meg valaki az autista gyerekek szüleinek, hogyan tudnak boldogulni otthon a gyerekükkel. Rengeteg utánajárás, kapcsolati háló és pénz kell ahhoz, hogy a szülők hatékony tanácsadásra járhassanak, úgyhogy ez csak keveseknek adatik meg.
Van olyan 9 éves fiú, aki retteg attól, hogy terrortámadás fogja érni, egy négy éves kisfiú pedig eljátszotta, ahogy egy mesekönyvből azt olvassa fel, hogy háború lesz Brüsszellel. Egy pedagógus szerint nincs az az erkölcs vagy hittan óra, amely ezt a gyűlöletet kompenzálhatná.
Hogyan látják a gyerekeik jövőjét az óvónőként, diszpécserként, gyári munkásként és közmunkásként güriző magyarok? És vajon ki az közülük, aki sosem vállalná az arcát a nyilvánosság előtt?
Azon az alapon el lehetne szakítani a gyerekeket a családjuktól, hogy a szülők megtagadják az együttműködést a védőnővel, a gyerekorvossal, a háziorvossal, a bölcsődével, az óvodával vagy az iskolával.