A szakszervezeteknek lenne tere további béremelésekért feszegetni a vállalatvezetők ajtaját, de a munkavállalók anyagi kiszolgáltatottsága nem teszi lehetővé, hogy a szakszervezeti mozgolódással kockára tegyék a munkahelyük elvesztését. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy a magyarországi munkavállalók nem profitálnak igazán a néhány éve tartó gazdasági fellendülésből.
A melósok úgy érzik, a túlóratörvénnyel csak még több jöhet abból, amiből már eddig is volt bőven: alváshiány, fáradtság, elidegenedés a családtól és még több olyan egészségügyi ártalom, amit a monoton gyári munkavégzés okoz. Annak ellenére, hogy tudják, a túlóra a pihenéstől veszi el az időt, sokszor maguk keresik rá az alkalmat, mert szükségük van a plusz pénzre. Hiteleik vannak, amiket fizetni kell, ezért nem engedhetik meg maguknak, hogy váltsanak, ha elégedetlenek a körülményekkel. Félnek, hogy a két szék közül a pad alá esnének.
A magyar kisvállalkozások elsöprő többségét családi vállalkozások adják, mégis alig tudunk valamit a működésükről, a kihívásaikról és az őket működtető emberekről. A kilencvenes években indult családi vállalkozások tömegei néznek szembe mostanában az utódlás kérdésével, azonban egy, a Tárki Társadalmi Riportjában frissen megjelent kutatás szerint nem az utód kiválasztása, hanem a cégvezetés elengedése a legnehezebb a leköszönő főnököknek. Közben azok a családi vállalkozások lehetnek sikeresebbek, amelyek a családtagok mellett vagy helyett képesek külső szakembereket is bevonni az operatív munkába.
Több helyről hallani, hogy egyre nehezebb idénymunkást találni a mezőgazdaságban; nincs aki leszedje az epret, leszüretelje a szőlőt, megmetsze a gyümölcsfákat. Hiába fizet jobban a napszám, a közmunkások nem kapkodnak a lehetőségekért.
Szinte nincs átmenet a mezőgazdasági nagyüzem és a néhány hektáros kis gazdaságok között a hajdúsági Tedejen, ahol a volt állami gazdaságból lett modern nagyvállalat mellett már csak néhány helyi család művel önállóan földet. Ők meséltek róla, miért adták el sokan akár áron alul földjeiket a kilencvenes évek elején ahelyett, hogy akár befektetési céllal megtartották volna, és miért lehetetlen manapság egy kis játékosnak bővíteni a földjét.
A miniszterelnök szerint nem szabad engednünk a csábításnak, jobb, ha az alacsony képzettséget igénylő munkákat is a magyarok csinálják, nem vendégmunkások.
A szakképzetlen magyar álláskeresőkkel ugyanis nem lehet feltölteni a versenyszférában lévő üres munkahelyeket a Munkaadók és Gyáriparosok Szövetsége szerint.
Az adatok szerint siralmasan alakul a magyar gazdaság versenyképessége. Chikán Attila, az első Orbán-kormány gazdasági minisztere szerint ezen nem segít a központosítás és az illiberális állam kiépítése, és ha minden így marad, nem nagyon bizakodhatunk.
Magyarország vásárlóereje folyamatosan gyengül Európához és a legtöbb környező országhoz képest is, miközben itthon egyre inkább mélyül a szakadék a szegények és a gazdagok között – derül ki a GfK piackutató szerdán ismertetett tanulmányából.
A multik jobban fizetnek, mint a magyar cégek, a termelésben és az adminisztratív területen dolgozó bére elmarad az átlagtól.