Magyarországon több százezer embernek nincs pénze arra, hogy télen melegen tartsa az otthonát. A külföldről hazatérő Feldmár Nóra és kollégái olyan téglakályhákat építenek rászorulóknak, amelyek környezet- és egészségkímélő módon, feleannyi fűtésköltséggel működnek, és a vékony vaskályhákkal szemben tartós meleget adnak.
Egymillió ember él hideg vagy teljesen fűtetlen lakásban Magyarországon. Ők láthatatlanabbak, mint az utcán fagyoskodó hajléktalanok, de ugyanolyan veszélyes számukra a tartós hideg. Sokszor nem csak a legszegényebbek, hanem lecsúszott középosztálybeliek is fagyoskodnak otthonukban. Andreáékat a gazdasági válság tette tönkre, ma sapkában alszanak, Bettináék pedig a főbérlőjükkel vesztek össze, aminek következtében a sütővel fűtik a lakást és lavórban fürdenek.
Sütővel fűtik fel a lakást, ronggyal gyújtják be a kályhát és majd minden nap tüzet raknak a közkutak alatt Miskolc legnagyobb szegénytelepének lakói. Lyukóvölgyet szinte megbénította a januári havazás, elmaradt a postás, a betegszállító és korcsolyapálya vált az utcákból, amelyeket főleg a helyiek takarítanak. Hogyan vészelik át a szegények a rekordhideget?
Az egyik szülő szerint az egész fűtési rendszer rossz az intézményben. De annyira, hogy rendesen megjavítani állítólag nem lehet, csak tavasszal, a fűtési szezon után, amikor ki fogják cserélni az egész rendszert.