Egy kaposvári iskolába hosszú évek óta csak roma gyerekek járnak. A Kúria most kimondta, hogy ebben a formában vége az iskolának: a diákokat a következő években fokozatosan át kell tenni másik intézménybe, úgy, hogy közben felkészítik a változásra a fogadó iskolák tanárait, diákjait és azok szüleit.
A megszűnés szélére került néhány, romákkal foglalkozó civil szervezet, állításuk szerint azért, mert nem tudnak honnan pénzt szerezni. Pedig van, akinek sikerül. De akkor mit rontottak el?
Az elmúlt évtizedekben tömegesen küldték kisegítő iskolákba a roma fiatalokat a pedagógiai szakszolgálatok, mondván, hogy értelmi fogyatékosok, pedig egy részük egyáltalán nem az. Ezt idén márciustól már bírósági ítélet is kimondja. A fogyatékosnak mondott gyerekeknek kevesebbet tanítanak az iskolában, nem feltétlen tanulhatnak tovább ott, ahol akarnak, nagy eséllyel pedig felnőttkorukra munkanélküli lesz belőlük. A szüleiknek pedig jórészt fogalmuk sincs, mi történik a gyerekükkel.
Leckét évekig nem kaptak, mert úgysem tudják megcsinálni, a farsangi bálba nem engedték be őket, osztálykiránduláson sem voltak soha, ahogy az iskolai úszásoktatásból is kimaradtak. Ezt állították a bíróság előtt tett tanúvallomásukban azok a gyöngyöspatai fiatalok, akiket szegregáltan oktatott a helyi általános iskola. Kártérítést szeretnének a szerintük meghiúsult jövőjükért.
Civilnek beállított, de a valóságban a miniszter embereinek részvételével zajló konferencián keresi Balog Zoltán annak lehetőségét, hogyan lehetne a törvény szerint is szegregációnak minősülő felzárkóztató oktatást jogszerűvé tenni – állítja egy alapítvány. Szerintük hiába tiltakoztak tavaly decemberben, az iskolai szegregáció folyamata nem állt meg.