Hat hazai civil szervezet kampányba kezdett, hogy elérjék: a kormány ahelyett, hogy további – a lakosságot olcsó, de rossz szénnel ellátó – lignitbányák nyitására adna engedélyt a borsodi szénmedencében, gondoskodjon a lignit kivezetéséről a lakossági tüzelőanyagok piacáról. De úgy, hogy ezzel ne tolja még inkább az ingyen elérhető, de még durvábban egészségkárosító hulladék elégetése felé a legszegényebbeket.
Öt éve még úgy volt, ledózerolják őket, most mégis felújítják a Salgótarján két szegregátumában, az egykor bányász-kolóniaként működő Salgó úti és Forgách-telepeken álló leromlott állapotú, komfort nélküli önkormányzati bérlakásokat. A beruházáshoz szociális program is társul. Az Abcúg helyszíni riportja.
Tudta, hogy ha jövedelmének 10 százalékánál többet kell rezsire költenie, ön már energiaszegénynek számít? Magyarországon közel egymillió ember nem tudja rendesen felfűteni a lakását, és további 2,5 millióan laknak rosszul szigetelt, beázó és a nyirkosság miatt penészesedő otthonokban, amelyek energiaköltségei ráadásul jóval magasabbak, mint a korszerű energetikájú házaknak. A megoldás a meglehetősen öreg magyarországi lakásállomány korszerűsítése lenne, de a valós igényekhez képest kevés a mostani kormányzati szerepvállalás.
Károlyéknak a gatyájuk is rámegy a villanyszámla fizetésére, Anna szobájában nappal is koromsötét van, Gyuláéknak pedig az utcalámpa adja éjszaka a világosságot. Rengeteg szegény családnak jelent problémát a világítás, egy alapítvány azonban kitalálta, hogy napelemmel működő világítótesteket szerel a házukba. Mennyit segíthet egy LED-égőkkel körbetekert műanyagflakon?