Az Index szerint az Emmiben örülnének, ha kikerülne a költségvetési javaslatból az a pont, amelyből sokan az alternatív iskolák kivéreztetését olvasták ki. A minisztérium hivatalos válaszában mindenkit nyugtat: nem változik az intézmények támogatása.
Az elmúlt évtizedekben tömegesen küldték kisegítő iskolákba a roma fiatalokat a pedagógiai szakszolgálatok, mondván, hogy értelmi fogyatékosok, pedig egy részük egyáltalán nem az. Ezt idén márciustól már bírósági ítélet is kimondja. A fogyatékosnak mondott gyerekeknek kevesebbet tanítanak az iskolában, nem feltétlen tanulhatnak tovább ott, ahol akarnak, nagy eséllyel pedig felnőttkorukra munkanélküli lesz belőlük. A szüleiknek pedig jórészt fogalmuk sincs, mi történik a gyerekükkel.
Hiába vezették be két évvel ezelőtt a kapcsolati erőszak tényállását a büntetőtörvénykönyvbe, a bíróságok lassan dolgoznak, a bűnesetek többsége pedig valószínűleg el sem jut hozzájuk. A szakértők szerint ugyan fontos, hogy külön fejezet foglalkozik a hozzátartozójukat bántalmazók felelősségre vonásával, de az áldozatoknak ettől nem lesz jobb, nekik inkább több férőhelyre lenne szükség a krízisközpontokban. A kormány bővíti ugyan, de így is nehéz bekerülni, és könnyű kihullani az ellátórendszerből.
A minisztérium felmondja a “Híd a munka világába” projekt támogatási szerződését.
A saját iskolájuk pénzügyi helyzetét sem látják át az igazgatók, és a sok adminisztráció miatt alig tudnak a gyerekekkel foglalkozni. Már az Emmi most nyilvánosságra került, 2013-2014-es kutatásában is erre panaszkodtak a tanárok.
Ha minden a kormány tervei szerint haladna, a rettenetes tömegintézményekben élő értelmi fogyatékosok 30 év múlva költözhetnének emberibb körülmények közé. A 30 év így is beláthatatlan, de a kormány még ahhoz képest is csúszásban van.