Ha minden feltétel egy csapásra adott lenne a közoktatásban, akkor is legalább négy évet kellene a kormánynak várnia a nyelvvizsgához kötött felsőoktatási felvételi bevezetésével – mondja Gyetvai Viktor, az április 26-i diáktüntetés szervezője. Szerinte a fiatalok nem várhatják, hogy majd a felnőttek felemelik a szavukat az oktatás problémái miatt.
Azt sem tudják, milyen tanárokat küldenek el, már eddig is sokszoros túljelentkezés volt egy-egy kurzusra, nagyon kevés az állami támogatás – többek között így reagáltak az ELTE bölcsészet- és természettudományi karainak hallgatói az óraadók elküldésére. Volt, aki Martin Luther King gondolataival üzent a döntéshozóknak. Videó.
Balázs sok hátránnyal szembesült, amikor kerekesszékesként a jogi karon kezdett tanulni. Jószándékú emberekkel találkozott, mégis úgy érezte, nem tudnak vele mit kezdeni, ezért Hollandiába költözött. Most pénzt gyűt, hogy finanszírozni tudja a tanulmányait, és végre önállóbbá válhasson.
Rebeka hiába dolgozott 16 éves kora óta, a munkáltatók ezt nem számították tapasztalatnak, Mira pedig hiába rendelkezett több végzettséggel, az egyetem után nem tudott elhelyezkedni, most, 33 évesen pedig már nem is fog tudni. Az egyetem befejezte után sokan válnak pályaelhagyóvá, mert nem találnak a végzettségüknek megfelelő munkát. Ilyenkor a frissdiplomások valamilyen alternatív munkakörben helyezkednek el, de ha pár éven belül nem próbálkoznak újra a szakmájukkal megegyezö munkát találni, akkor akár egész életükön át csaponghatnak a munkahelyek között.
A leendő egyetemistáknak fogalmunk sincs arról, hogy miért is érdemes magyar felsőoktatási intézménybe jelentkezni. Még a Corvinusra vagy az ELTE-re készülő diák sem reménykedik 200 ezer forintnál több fizetésben, de a legtöbben 130-140 ezerre számítanak.
Benedek jövő májusban érettségizik egy budapesti elitgimnáziumban, ahonnan jogra szeretne tovább menni. Évfolyamtársa, Évi orvosnak készül, a csepeli Norbi viszont hang- és fénytechnikával szeretne foglalkozni. Dávid autószerelőnek tanul egy székesfehérvári szakközépben, utána Győr felé venné az irányt. Ők négyen sok mindenben különböznek, de egy valamiben egyetértenek: kapcsolatok nélkül semmire sem mennek az életben.
Egy éve dolgoznak az egyetemeken a kormány által kinevezett kancellárok, de még mindig nem kedvelték meg őket. Több egykori fideszes politikus is pályázott, a rektorok többsége pedig nem bízik bennük, van, aki szerint az egész csupán egy kifizetőhely. Pedig a rendszerben lenne perspekítva, több nagyvállalat is hasonlóképpen működik. A februárban érkező konzisztóriumok megjelenésével azonban csak még jobban össze fog kuszálódni a felsőoktatás vezetése.