Keresés

Az önkéntesek beszélgetéssel űzik el az idősek magányát

Az önkéntesek beszélgetéssel űzik el az idősek magányát

Magyarországon több mint félmillió 65 évnél idősebb ember él egyedül, miközben egyre leterheltebbek az ápolók. Az Idősek Barátai Program önkéntesei, bár nem helyettesítik a szakemberek munkáját, heti egy-egy órában biztosítják, hogy az idősek kevésbé érezzék magukat egyedül.

sztómás cikk

Megváltás, hogy nem kell azon kattognia, hol van vécé

Magyarországon több ezer daganatos vagy gyulladásos bélbetegségben szenvedő ember él sztómával. Sokan szégyellik ezt, mert mások azt hiszik, a sztómának szaga van, nem higiénikus. Pedig ez egyáltalán nem igaz, nemrég az Egyenlő Bánásmód Hatóság meg is bírságolt egy gyógyfürdőt, amiért jogtalanul kiparancsolták bélkihelyezéssel élő vendégüket a medencéből. Vannak betegek, akik traumaként élik meg a sztómát, mivel megváltozik a testképük, párjuk elfordulhat tőlük. Mások viszont megváltásnak tekintik az évekig tartó betegeskedés után. 

Nem kell belerokkani egy alzheimeres rokon ápolásába

Nem kell belerokkanni egy alzheimeres rokon ápolásába

Az Alzheimer Café egy nemzetközi mintára létrejött civil szerveződés, ahova havonta várják az Alzheimer-kórral illetve más demenciával élőket és családtagjaikat. Az érintettek végre kiszabadulhatnak a négy fal közül, találkozhatnak a sorstársaikkal, megtanulhatják, mit is jelent ez a betegség, és hogyan kell kezelni, ha a családtagjuk egymás után ötször-hatszor ugyanazt a kérdést teszi fel.

A demens időseknek a kórház nem egy gyógyító hely ( JÓVÁ van HAGYVA)

A demens időseknek a kórház nem egy gyógyító hely

Becslések szerint Magyarországon 200-250 ezer demenciával élő beteg él, de mindössze 5500-an szednek gyógyszert. Kázár Ágnes háziorvos szerint ez azt jelenti, hogy már csak akkor jutnak gyógyszerhez, amikor késő, és nem lassítható a betegség súlyosbodása. Vagy eleve keveseknél ismerik fel a betegséget, így el sem kezdődik a gondozásuk. A családok kevés segítségre számíthatnak ebben a helyzetben, a szociális elláttás leterhelt, az idősotthonokban több éves várólisták vannak.

Az öngyilkossági kísérletek mögött kevesebb halálvágy van, mint gondolnánk

Az öngyilkossági kísérletek mögött kevesebb halálvágy van, mint gondolnánk

Budapesti és miskolci kórházak toxikológiai osztályán fekvő betegekkel készített interjúkat Tóth Mónika Ditta, a Semmelweis Egyetem kutatója. Olyan betegekkel, akik szándékos önmérgezést követtek el, ami a nem végzetes kimenetelű öngyilkossági kísérletek egyik leggyakoribb módja. Romák és nem-romák is voltak a megkérdezett páciensek között. Kiderült: előbbiek sokkal kevésbé halálvágyból, mint inkább egy elviselhetetlen élethelyzetből való kimenekülési próbálkozásként mérgezték meg magukat. És bár a romák között többen voltak a többedjére próbálkozók, mentális problémáikra valódi kezelést sokan még egyáltalán nem kaptak.

Kerekesszékben kutatja a járható túrautakat

Kerekesszékben kutatja a járható túrautakat

Magyarországon szinte lehetetlen küldetésre vállalkozik, aki kerekesszékkel indul neki egy túraútvonalnak. Dékán Alexa egy meggondolatlan fejesugrás következtében az összes végtagjára lebénult, most viszont a People First Egyesület tagjaként elektromos kerekesszékében térképezi fel a Mecsek túraútvonalait akadálymentesség szempontjából.

Örülök, mert tudom, hogy mellrákom van (JÓVÁ KELL HAGYNI MÉG)

Örülök, mert tudom, hogy mellrákom van

Néhány nap alatt majdnem tízezren osztották meg annak a Németországban élő magyar nőgyógyásznak a Facebook-bejegyzését, akinél tavaly ősszel diagnosztizáltak mellrákot. Magenheim Rita már túl van a műtéten és a kemoterápián, posztjában többek között arról írt, hogy a szűrővizsgálatoknak köszönhetően vették észre időben a daganatot, így jelentősen javultak túlélési esélyei.

Nem fog boldog-boldogtalan szülés után rögtön hazamenni

Több hálapénz, több megindított szülés és császármetszés

A szülészet az egyik leginkább hálapénz-fertőzött terület az egészségügyben, a nők leggyakrabban azt vásárolják meg, hogy annál az orvosnál szülhessenek, aki a terhességüket is végigkísérte. Az orvosválasztás annyira meggyökeresedett a szülészetben, hogy még a magánkórházakban is jelen van. Egy kutatás viszont feketén-fehéren megmutatja: a pénzért választott orvost fogadó nők jóval több beavatkozással – mesterséges szülésmegindítással, császármetszéssel – szülnek, mint azok, akik egyszerűen bemennek az ügyeletre, amikor elindul a folyamat. De ha már ennyire fontos a fizetett választott orvos, a szülészeti hálapénz felszámolásának legjobb módja szakemberek szerint az lenne, ha legálisan lehetne fizetni érte.

Hatvanezer gyerek nem fér hozzá a gyerekorvosi ellátáshoz

Sok minden beárnyékolja a családi ellátások emelkedését, írja a Hintalovon Alapítvány friss gyermekjogi jelentése. Ilyenek a betöltetlen gyerekorvosi körzetek, a hiányzó védőnők és iskolaorvosok, az alig létező gyermekpszichiátriai ellátás, a gyermekszegénység és a gyermekvédelmi rendszer problémái is. Összefoglaltuk a 2018-as jelentés néhány érdekes fejezetét

Nem tudnak mit tenni a kórházak, ha a beteg nem fogadja el az ellátást 1

Nem tudnak mit tenni a kórházak, ha a beteg nem fogadja el az ellátást

Mit tehet a kórház, ha a beteg súlyos fejsérüléssel fogja magát és távozik? A válasz korántsem egyértelmű; a jogszabályok szerint nincs joga megkérni a rendőrséget,  hogy keresse meg és vitesse vissza az intézménybe. Az ehhez hasonló esetek mindennaposak a traumatológiákon, ilyenkor az orvosok megpróbálják meggyőzni a beteget, hogy maradjon bent a kórházban, de a gyakorlatban erre ritkán jut idejük. Tavaly holtan találták meg azt a férfit, aki néhány nappal korábban távozott a Merényi Gusztáv Kórházból. Az ügyben indított ombudsmani vizsgálat megállapította, hogy nincs megfelelően szabályozva, mikor mondhatják ki egy betegről, hogy egészségügyi állapota miatt nem tud dönteni saját ellátásról.