Elkezdődött a gyermekek otthongondozási díja (gyod) kapcsán az otthon ápolt gyerekek állapotfelmérése. Több szülő jelezte, hogy igazságtalanul estek el a gyodtól. Igaz, a gyermeküket nem kell pelenkázni, de olyan értelmi fogyatékossággal vagy egyéb tartós betegséggel élnek, ami miatt 24 órás felügyeletre szorulnak.
Felépült a Patrónus Ház Gödöllőn, ahová tizenkét, középsúlyos autista fiatal költözhetett be. A házat az egyik érintett édesanya finanszírozta a magánvagyonából, hogy fiának és sorstársainak a tankötelezettség megszűnése után is megfelelő lakhatást és fejlesztést biztosítson.
A Csudibogár Clubot egy édesanya hozta létre, hogy legyen egy hely, ahol az autizmussal élő fia és sorstársai barátokat találhatnak. Az autizmus spektrumzavaros fiúnak nem erőssége a barátkozás, a helyzetét az sem könnyíti meg, hogy jobb híján magántanuló, hiszen nem találtak neki megfelelő helyet a normál iskolában.
Magyarországon több mint félmillió 65 évnél idősebb ember él egyedül, miközben egyre leterheltebbek az ápolók. Az Idősek Barátai Program önkéntesei, bár nem helyettesítik a szakemberek munkáját, heti egy-egy órában biztosítják, hogy az idősek kevésbé érezzék magukat egyedül.
Magyarországon több ezer daganatos vagy gyulladásos bélbetegségben szenvedő ember él sztómával. Sokan szégyellik ezt, mert mások azt hiszik, a sztómának szaga van, nem higiénikus. Pedig ez egyáltalán nem igaz, nemrég az Egyenlő Bánásmód Hatóság meg is bírságolt egy gyógyfürdőt, amiért jogtalanul kiparancsolták bélkihelyezéssel élő vendégüket a medencéből. Vannak betegek, akik traumaként élik meg a sztómát, mivel megváltozik a testképük, párjuk elfordulhat tőlük. Mások viszont megváltásnak tekintik az évekig tartó betegeskedés után.
Az Alzheimer Café egy nemzetközi mintára létrejött civil szerveződés, ahova havonta várják az Alzheimer-kórral illetve más demenciával élőket és családtagjaikat. Az érintettek végre kiszabadulhatnak a négy fal közül, találkozhatnak a sorstársaikkal, megtanulhatják, mit is jelent ez a betegség, és hogyan kell kezelni, ha a családtagjuk egymás után ötször-hatszor ugyanazt a kérdést teszi fel.
Becslések szerint Magyarországon 200-250 ezer demenciával élő beteg él, de mindössze 5500-an szednek gyógyszert. Kázár Ágnes háziorvos szerint ez azt jelenti, hogy már csak akkor jutnak gyógyszerhez, amikor késő, és nem lassítható a betegség súlyosbodása. Vagy eleve keveseknél ismerik fel a betegséget, így el sem kezdődik a gondozásuk. A családok kevés segítségre számíthatnak ebben a helyzetben, a szociális elláttás leterhelt, az idősotthonokban több éves várólisták vannak.
Budapesti és miskolci kórházak toxikológiai osztályán fekvő betegekkel készített interjúkat Tóth Mónika Ditta, a Semmelweis Egyetem kutatója. Olyan betegekkel, akik szándékos önmérgezést követtek el, ami a nem végzetes kimenetelű öngyilkossági kísérletek egyik leggyakoribb módja. Romák és nem-romák is voltak a megkérdezett páciensek között. Kiderült: előbbiek sokkal kevésbé halálvágyból, mint inkább egy elviselhetetlen élethelyzetből való kimenekülési próbálkozásként mérgezték meg magukat. És bár a romák között többen voltak a többedjére próbálkozók, mentális problémáikra valódi kezelést sokan még egyáltalán nem kaptak.
Magyarországon szinte lehetetlen küldetésre vállalkozik, aki kerekesszékkel indul neki egy túraútvonalnak. Dékán Alexa egy meggondolatlan fejesugrás következtében az összes végtagjára lebénult, most viszont a People First Egyesület tagjaként elektromos kerekesszékében térképezi fel a Mecsek túraútvonalait akadálymentesség szempontjából.
Néhány nap alatt majdnem tízezren osztották meg annak a Németországban élő magyar nőgyógyásznak a Facebook-bejegyzését, akinél tavaly ősszel diagnosztizáltak mellrákot. Magenheim Rita már túl van a műtéten és a kemoterápián, posztjában többek között arról írt, hogy a szűrővizsgálatoknak köszönhetően vették észre időben a daganatot, így jelentősen javultak túlélési esélyei.