Cigi, biofű, herbál, hébe-hóba egy kis speed vagy ecstasy – a forgatókönyv nagyon hasonló a ráckeresztúri tinirehab különböző családi háttérrel rendelkező lakóinak életében. A tavaly decemberben megnyílt drogterápiás otthon egyelőre fél gőzzel üzemel, a harminc gyerek befogadására alkalmas intézményben tízen vannak, és eddig egyetlen srác csinálta végig a terápiát. Megnéztük, mi a helyzet közel egy évvel a nyitás után.
Olcsó, könnyű rászokni, de a lazulás nagyon gyorsan átcsaphat rémálomba. Keveset tudni a dizájnerdrogok hatásairól, pedig vannak olyan vidéki tizenévesek, akik már csak ezt használják, a marihuánát nem is ismerik. Az iskolák inkább a szőnyeg alá söprik a herbálproblémát, nehogy megszólják őket a drogozó fiatalok miatt. Az ország súlyosan elmaradott régióiban pedig a munkanélküliség, szegénység és a kilátástalanság miatt az egekben van a biofű népszerűsége.
Dóri benne volt a sűrűjében amíg speedezett: drog, lopás, előzetes letartóztatás, bíróság. Aztán terhes lett, és kis segítséggel abbahagyta. Nem volt egyszerű, de már két éve tiszta.
Az orvosnak kellemetlen felelősség, az állapotos nőnek szégyen és kockázat, ha kiderül, drogfüggőként válik anyává. Esetleges, hogy olyanokba futnának az egészségügyben, akik érdemben tudnak segíteni nekik. Pedig ha jó kezekbe kerül, egy várandós anyánál nincs motiváltabb abban, hogy lejöjjön a szerről.
Idén júliusig nem volt serdülő drogrehabilitáció Magyarországon, nemrég azonban megnyílt az első ilyen intézmény. Megnéztük, hogyan rendezkedtek be.
A TASZ szerint az egész a tűcsere-programok bezárása miatt van.