Keresés

Ne legyen természetes, hogy nincs WC-papír a kórházakban (nincs még jóváhagyva)

Ne legyen természetes, hogy nincs WC-papír a kórházakban

Egy maroknyi civil túlélőcsomagokat oszt ki a betegek között, hogy legalább a kórházi mosdóban tisztességesek legyenek a körülmények. A Segítség Közvetítők nevű kezdeményezés szeptemberben indult, azóta több megmozdulásuk volt: önkénteseikkel hajléktalanoknak szerveztek hajvágást, mesekönyvet gyűjtöttek gyerekkórháznak.

Lakni még van miből, enni már nincs

Lakni még van miből, enni már nincs

Akkor is ki lehet venni belőle az ételt, amikor senki sem látja, így azok is élnek a civilek által működtetett ételdobozzal, akik amúgy szégyellnének sorban állni egy ételosztáson. Videó.

A közmunka az egyetlen vízió: ha nem viselkedsz jól, te is ide jutsz

Rendfenntartásra használják a szegények segítőit

A szociális munka egyre kevésbé a segítésről, inkább az adminisztrációról és a rendfenntartásról szól. A rászorulók sokszor félnek azoktól, akiktől elvileg segítségre számíthatnának. Krémer Balázs szociológus szerint ebben benne van a képzés felhígulása, a lepapírozások mániája és az elmúlt nyolc év kormányzása is, amelynek semmilyen víziója nincs arról, hogyan kellene segíteni a szegényeknek. 

pilis közösségszervezés

Bujkálva tanítja a helyi cigányokat a pilisi közösségszervező

Esőben sártengerré változó homokutak, ivásra alkalmatlan víz és háromszáz forintos vizitdíj – ezek ellen küzd Balogh Fruzsina roma közösségszervező. A főállásban televíziós műsorvezető hetente egyszer a Pest megyei Pilisre utazik, és az itt élő szegény, főleg cigány lakosokkal együtt dolgozik azon, hogy életük valamivel komfortosabb legyen. Nincs könnyű dolga, mégis azt gondolja, előbb-utóbb már nem lesz rá szükség, nélküle is képesek lesznek ugyanis kiállni magukért azok, akik ma még inkább csak bujkálnak.

Úgy lenyomlak ballal, hogy becsinálsz! 8

Úgy lenyomlak ballal, hogy becsinálsz!

Kadarkúton havonta rendeznek erősember-versenyt, ami annyira népszerű a telepiek között, hogy a telefonfüggő fiatalok is megfeledkeznek a Facebookról. A Máltai Szeretetszolgálat tanodájában verítékben fürödve szkanderoznak és kocsit húznak, hogy felülkerekedjenek a többieken. Hajdú D. András képriportja.

Inkább éhezzenek a gyerekek, minthogy adományt fogadjanak el (még nincs jóváhagyva)

Inkább éhezzenek a gyerekek, minthogy adományt fogadjanak el

Nem fogadják el a civilek adományait az iskolák és gyermekotthonok, mert azon túl, hogy rossz fényt vetnek az intézményre, amiért segítségre szorulnak, még az állami plusz támogatásokat is megvonják tőlük. Az alapítványok folyamatosan kiskapukat keresnek, hogy az adományaikat valahogy mégis eljuttassák. Van olyan szervezet, amelynek a munkatársai titokban, egy parkolóban találkoznak egy iskolaigazgatóval, hogy vécépapírt és tisztítószereket adjanak az iskolának.

Olyan nincs, hogy mi cserben hagyunk egy gyereket (nincs jóváhagyva)

Olyan nincs, hogy mi cserben hagyunk egy gyereket

Fábián Sára előbb orvos szeretett volna lenni, aztán újságíró, most pedig stratégiát és szervezést tanul Amszterdamban. De addig is, azért létrehozott egy alapítványt, ami ma már nyolcvan önkéntessel látogatja rendületlenül a kórházban fekvő gyerekeket. Nem akarják megváltani a világot, épp csak annyi a céljuk, hogy senki ne feküdjön magányosan a fehér ágyakban, és ne maradjon le a tananyaggal. És persze ne csődtömegként térjen majd vissza a suliba, hanem egy menő egyetemista barátságával a tarsolyában.

A Bagolykalács adott esélyt a bányatelepi nőknek 1

A bagolykalács adott esélyt a bányatelepi nőknek

A Heves megyei Szúcs-Bányatelepen egy maroknyi roma összefogott, hogy egy kicsit jobb legyen az élet a külvilágtól elzárt faluban. Az Autonómia Alapítvány támogatásával felújították a buszmegállót, klubhelyiséget alakítottak ki maguknak, ahol a felnőttek kikapcsolódhatnak. Megoldást kerestek és találtak a munkanélküliségre: sütödét indítottak, ahol azok a falubeli nők dolgozhatnak, akik korábban a gyereknevelés mellett nem jutottak biztos jövedelemhez.

Az egymillió dolláros kérdés: Hogyan fognak eljutni a civilek az emberekhez? 2

Az egymillió dolláros kérdés: Hogyan fognak eljutni a civilek az emberekhez?

Debbie Gild-Hayo, a legrégebbi izraeli jogvédő szervezet munkatársa szerint most különösen fontos, hogy az emberi jogokkal foglalkozó civilek elmondják az embereknek, mire jó, amit csinálnak. A módszert viszont nehézkes megtalálni. Interjú.

A civileknek is meggyűlik a bajuk az új EU-s adatvédelmi rendelettel (jóváhagyásra vár) 1

Sokat bukhatnak a civilek az új EU-s adatvédelmi rendelet miatt

Több civil szervezet szerint nem egyértelmű, hogyan kéne megfelelniük a GDPR-nak. A Greepeace értelmezésében például egy webshop üzletszerzésre hivatkozva továbbra is kezelheti ügyfelei adatait, azok újboli hozzájárulása nélkül, egy civil szervezet viszont nem teheti meg ezt. A TASZ szerint viszont akik eddig is betartották a magyar szabályokat, azoknak ezután sem kell aggódniuk.