Elekné Román Katalin két évtizede segíti a cigányok beilleszkedését a kerecsendi roma közösségben. Mióta visszatért a Heves megyei, fele részben cigány lakosságú szülőfalujába, szüntelenül az egyre inkább mélyülő társadalmi szakadék áthidalásán dolgozik. Önkéntesen végzett munkájával támogatja a kerecsendi szegregátumban élő cigány gyerekeket, akik fele annyi eséllyel sem indulnak az életben, mint a nem roma társaik.
Horváth Aladár szerint nem csoda, hogy a cigányságon belül is kibeszéletlen maradt a romagyilkosságok ügye. Szerinte a cigányok megfeledkeztek arról, ami közösségeiket évszázadok óta egyben tartja: az egymás iránti szolidaritásról, hogy nem hagyjuk a másikat bajban.
Ne üzenjük azt a roma fiataloknak, hogy nekik diplomát szerezni csak emberfeletti képességekkel lehet, mert az sokakat eltéríthet a tanulás útjáról – vallja az a két roma fiatal, akik évek óta a YouTube-on poénkodnak saját cigányságukon. Videóikkal azokat a romákat képviselik, akikről már nem lehet azt mondani, hogy fel kell zárkózniuk. És, bár ahhoz azért kellett idő, hogy a nézőik megértsék: ők nem gúnyolódnak a roma embereken, inkább nevetve gondolkodtatnak, mára mégis ott tartanak, hogy középiskolába járnak segíteni, és tőlük kér nevelési tanácsot a roma kisgyereket örökbefogadó család.
Milyen lehet cigánynak lenni a mindennapokban? Hogyan lehet túlélni egy cigánytelepen, miért olyan fontos a rokonság, és miken lehet ott viccelődni? Ezekkel a kérdésekkel eddig alig foglalkozott a magyar tudományos élet, de Kovai Cecília antropológus új könyve most megpróbálkozott vele.
Elegük lett, hogy a romákból csak Győzikét látni a tévében, ezért páran összefogtak, és megcsinálták az első online cigány tévét. Elkísértük őket egy forgatásra.
Az ország legszegényebb térségeiben élő cigány gyerekek alig harmada él elfogadható lakásban, a többségnek nincs íróasztala, de sokan vannak, akiknek még saját ágy sem jut. A szegénység és a szülők munkanélkülisége mellett a rossz lakáskörülmények is tovább rontják ezeknek a gyerekeknek az esélyit. A zsúfoltság és a penészes falak ráadásul meg is betegítik őket.
Sorra mondja fel a szociális bérlakásban élő régi berlők szerződéseit a Székesfehérvári Önkormányzat, pedig nincs is tartozásuk és jogosultak lennének még ott élni. Hosszú évek óta rászoruló, lakhatásukat piaci viszonyok között megoldani nem képes emberek kerülhetnek utcára. Az önkormányzat széttárja a karját: sok a rászoruló, kevés a szociális lakás, ezért kipörgetik a régi lakókat, hogy másnak is jusson hely.
2011-ben hetekig masíroztak szélsőségesek Gyöngyöspatán. A gyöngyösi rendőrkapitány szerint mára normalizálódtak a viszonyok, és a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület nem is volt szélsőjobboldali. Közben a romák arra panaszkodnak, hogy a rendőrök úton sétálásért vegzálják őket.
Az EU 2014-2020-as költségvetési ciklusában hatalmas összegekből lehetne segíteni a romák felzárkózását. A Világbank szerint ez lenne mindenki gazdasági érdeke, ezért bemutattak egy sor intézkedést, amit érdemes lehet bevezetni.
Gimnazista diákvezér, parancsnok kismama, vándorköszörűsök, művészek, segédmunkások: 56-ban a romák is a barikádokon harcoltak. Ismerje meg néhányukat!