A magyar hatóságok előszeretettel használják az egyik legsúlyosabb kényszerintézkedést, az előzetes letartóztatást, pedig sok esetben nem lenne indokolt. A fogvatartott hónapokig, de akár évekig teljes bizonytalanságban várja a börtönben, hogy ügyében jogerős ítélet szülessen. Letartóztatottként a hozzátartozókkal való kapcsolattartás is nehézkesebb, kevesebb lehetőségük van dolgozni vagy tanulni, mint az elítélteknek.
A kormány rabokkal építtetne új börtönöket, ami a területen dolgozó civilek szerint nem lenne rossz ötlet, ha nem a spórolás lenne a célja. Az elítéltek ugyanis másodrendű dolgozóknak számítanak, akik nem kapnak nyugdíjat, és fizetést is alig. Az sem világos, honnan lesz elég hozzáértő munkáskéz, és mit csinálnak majd, ha nem találnak ilyet. Egy trükkös rendeletmódosítás viszont miatt máris csökkent a zsúfoltság.
A börtönbe kerülő családfenntartók gyakran negyon nehéz helyzetben hozzák a családtagjaikat, akik alig bírják átvészelni ezt az időszakot. A gyerekeiknek nem tudnak enni adni, a fizetetlen számlák miatt lekapcsolják otthonaikban az áramot, napról napra, szinte a semmiből élnek. Állami segély nincs, a civil szervezetek pedig alig tudnak segíteni, mióta ellehetetlenítették a civil szférát.
A fogvatartottak nagyon kevés dologról dönthetnek, ezért minden, amiről maguk rendelkezhetnek, hozzátesz az életükhöz. Ezért érzik úgy, hogy az adományozással ők is legalább olyan jól járnak, mint azok, akiknek élelmiszercsomagot juttatnak. ,,Ha éppen három hónap múlva akarom elfogyasztani pont azt, amit már eladományoztam, és nem tehetem meg, akkor lemondok róla. Legtöbben azért kerültünk ide, mert valamiről nem tudtunk lemondani, hát itt megtanultunk, és nem is olyan nehéz” – magyarázza Dominik, a Tolna Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet egyik rabja, aki kitalálta és megszervezte, hogy a rabok is jótékonykodhassanak.
Színesebbé tették a rabok hétköznapjait, és olyanokon is segítettek, akik el sem tudták képzelni, hogy valaha kiszabadulnak. Mégis kirakták a Tévelygőkért Alapítványt a balassagyarmati börtönből.
Nem túl biztató az ügyvédek számára, hogy kamera néz velük szembe, miközben a védencükkel beszélgetnek. Már ha hallják egyáltalán, mit mond a hangzavarban a plexifal túloldalán. A büntetés-végrehajtás szerint viszont minden rendben.
A Magyar Helsinki Bizottság szerint az utóbbi hónapokban ez országszerte, egyre erősebben érezhető, a miskolci börtönben pedig további jogsértéseket is feltártak. Mindez egybevág a büntetés-végrehajtás új, keményvonalas irányával, ami a szakértők szerint semmi jóra nem vezet.
A Magyar Helsinki Bizottság megfigyelői szerint törvénytelen és jogsértő, hogy kamera rögzíti az ügyvédek és ügyfeleik megbeszéléseit a miskolci börtönben. A jogvédő szervezet most kiadott jelentésében azt is kifogásolja, hogy a látógatófogadás után meztelenre vetkőztetik a rabokat, miközben plexifal választja el őket a rokonaiktól.
Könnyű a civilek elleni támadásként értelmezni, de inkább a büntetés-végrehajtás új, keményvonalas vezetésének szigorúbb börtönéletről alkotott elképzelései állhatnak amögött, hogy egyszerre két civil szervezettel is felmondta az együttműködését szombaton a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága – ezt mondta több, börtönökkel rendszeresen együttműködő civil szervezet munkatársa az Abcúgnak.
Egy nap alatt két olyan civil szervezettel is felszámolta együttműködését a magyarországi börtönök működtetéséért felelős Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP), amelyek különböző formában a fogvatartottak börtönbeli életkörülményei javításán dolgoztak.