A magyar hatóságok előszeretettel használják az egyik legsúlyosabb kényszerintézkedést, az előzetes letartóztatást, pedig sok esetben nem lenne indokolt. A fogvatartott hónapokig, de akár évekig teljes bizonytalanságban várja a börtönben, hogy ügyében jogerős ítélet szülessen. Letartóztatottként a hozzátartozókkal való kapcsolattartás is nehézkesebb, kevesebb lehetőségük van dolgozni vagy tanulni, mint az elítélteknek.
Egy év múlva állnak fel az új közigazgatási bíróságok, amelyektől sokan az igazságszolgáltatás függetlenségét féltik. Ha közelebbről megnézzük, kiderül, hogy az új rendszer az egészen hétköznapi pereket is átrajzolhatja. Féljenek-e azok, akik szembeszállnának az adóhatósággal, a gyámüggyel vagy a földhivatallal?
Azzal, hogy éveken át rendszeresen razziáztak a helyi telepeken, ahol az udvar tisztaságától a ruhásszekrényekig mindent ellenőriztek. A Miskolci Törvényszék szerint megsértették a városban élő romák emberi méltóságát és egyenlő bánásmódhoz való jogát.
Várhatóan elfogadják szerdán a közigazgatási bíróságokról szóló törvényt, amelyek az állampolgárok és az állam vitás ügyeiben hozhatnak döntéseket. Aligha érthető, hogy miért van szükség erre, hiszen első fokon már most is közigazgatási ügyekre specializálódott bírók döntenek az ilyen ügyekben. A Magyar Helsinki Bizottság szerint azért, hogy a kormánynak meglegyen a lehetősége, hogy a számára kényes ügyekben neki kedvező döntéseket hozzanak a bírák, akik kinevezéséről maga az igazságügyi miniszter gondoskodik. A Kúria nem aggódik ennyire.
Uzsorával, csalással és zsarolással vádolják egy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei település polgármesterét, aki akkor bukott le, amikor a vád szerint két különböző embernek is eladott egy olyan ingatlant, ami nem is volt az övé. A polgármestert tavaly február elején helyezték előzetes letartóztatásba, de majdnem egy éve már az előzetesből is kiengedték, mikor végre bírósági szakaszba lépett az ügye. Mostanra azonban úgy tűnik, a sértettek megijedtek a polgármester elleni tanúskodástól. Egyetlen nő jelent meg közülük a szeptemberi első tárgyaláson, ő is a vádlottnak kedvezően vallott.
Sértegető, személyeskedő hangnem, méltánytalanul alacsony tartásdíj – túl sokszor vár ez Magyarországon azokra a nőkre, akik el szeretnének válni férjüktől. Mindez nem meglepő annak fényében, hogy a jogászképzésben nyoma sincs annak, hogy a megfelelő kommunikációra is tanítsák a hallgatókat. Az odavetett beszólások pedig nagyon kényelmetlen helyzeteket tudnak teremteni.
A bíró szerint nem volt megfelelő a bizonyítás, lehet, hogy Ahmed H. tette jóval enyhébb bűntettnek minősül, mint a terrorizmus.
Ötödször állt bíróság elé idősebb és ifjabb Burka Ferenc egy 1999-ben elkövetett gyilkosság miatt. A két férfit egyszer már jogerősen felmentették, most azonban a bíróság kimondta, mégis ők tették.
1999-ben egy hajdúsági kis faluban agyonütötték Gyurcsó Jánost, 18 évvel a gyilkosság után pedig a magyar bíróság még mindig azon agyal, hogy vajon a másnap letartóztatott Burka Ferenc és a fia-e a tettes. Burkáékat egyszer már elítélték, aztán felmentették, milliókat kaptak azért, mert ártatlanul ültek börtönben, most mégis azt mondják, ők tették. Egy rozsdás antenna és Burka unokája okozhatja a vesztüket, aki sosem tudta feldolgozni, hogy gyilkos lehet az apja. A végéhez közeledik az ügy, mi lett a pénzzel, és mi történt a Burka családdal az elmúlt években?
Az utóbbi évek egyik legdurvább rasszista akciója volt a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület, a Véderő és a Betyársereg 2011-es gyöngyöspatai járőrözése, a rendőrség mégsem oszlatta fel őket. A Kúria szerdai ítélete szerint a rendőrség ezzel zaklatást követett el a romákkal szemben.