Milánkovics Kinga vidékfejlesztőből lett idősápoló. Négy éve dolgozik Angliában, előtte önkénteskedett hospice-ban, hogy jobban megértse a halált, majd Máltán dolgozott egy luxus idősotthonban. Szerinte Magyarországon nincs is rendszere az idősgondozásnak, a családok maguk vannak a bajban, miközben sokan azért mennek Angliába ápolónak, mert itthon nem becsülték meg őket.
A kórterem tiszta, az ápolók kedvesek, de olyan leterheltek, hogy már-már a betegnek okoz lelkiismeretfurdalást a nővérhívó-gomb megnyomása. Az Abcúg újságírója négy napot töltött el betegként egy nagy kórház traumatológiáján, a végletekig türelmes ápolókkal találkozott, de közben gyógyszermérgezést kapott, és kétszer is elrontották a zárójelentését.
A recepción sötétség, az ápolók ingerültek, a főorvos nem is köszön, a beteg pedig azt sem tudja, mit kellene tennie. A magyar kórházak egyáltalán nem betegbarátak, egy szervezetfejlesztő alapítvány, a PAF Hungary azonban elhatározta, hogy társadalmi munkában tesznek azért, hogy az orvosok és a nővérek jobban működjenek együtt, és a beteggel is figyelmesebbek legyenek. Interjú.
K. József ötven év körüli családapa. Évek óta Szentesen dolgozott ápolóként, havi nettó 140 ezer forintért. A fizetése felét egyből elvitte egy OTP-s hiteltartozás, a többiből kifizette a 13 ezer forintba kerülő nővérszállót, a maradékot pedig hazautalta a családjának. Állítása szerint neki így már nem maradt pénze, ezért éveken keresztül a belgyógyászati osztályon fekvő idős, gyakran magatehetetlen betegektől lopott. Volt, hogy csak ötszáz forintot, máskor többezret, vagy arany ékszereket. Több év börtön várhat rá.