Elhalasztották a köznevelési törvény módosítását
Állítólag a kormányt is meglepte, mekkora felháborodást váltott ki az alternatív iskolákról szóló módosítás.
Állítólag a kormányt is meglepte, mekkora felháborodást váltott ki az alternatív iskolákról szóló módosítás.
Előírnák, hogy csak meghatározott mértékben térhetnek el a központilag előírt tantárgyi struktúrától, és az általuk követett tananyagot is féléves bontásban kellene közzétenniük. Ez elsőre apróságnak tűnhet, de akár ki is húzhatják a talajt az alapítványi és magániskolák egy része alól. Ami a legnagyobb baj, hogy senki sem tudja, valójában mire kell számítani, és mik a kormány a szándékai.
Általános iskolát indít az Alternatív Közgazdsági Gimnázium. Az alapelveken, a pedagógiai programon és a pontos formán még dolgoznak, de jövő szeptemberben már indítanák az első évfolyamot.
Visszavonták a jövő évi költségvetési törvény egyik módosítását, amelyik sokak szerint veszélybe sodorta volna az alternatív iskolák működését, mivel komoly forrásmegvonást helyezett kilátásba. Az Index értesülései szerint az Nemzetgazdasági Minisztérium módosító javaslata az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) nyomására került ki a törvénytervezetből.
Az Index szerint az Emmiben örülnének, ha kikerülne a költségvetési javaslatból az a pont, amelyből sokan az alternatív iskolák kivéreztetését olvasták ki. A minisztérium hivatalos válaszában mindenkit nyugtat: nem változik az intézmények támogatása.
Új feltételhez kötné a kormány az alternatív kerettantervet használó iskolák működését. Ha elfogadják, csak az térhet el a központi tantervtől, aki ezzel többletszolgáltatást is nyújt. A baj csak az, hogy senki sem tudja, mit jelent a többletszolgáltatás.
Az új kerettanterv szerint nem térhetnek el a Waldorf és más alternatív iskolák a központilag meghatározottól, csak akkor, ha „pluszszolgáltatást” nyújtanak. Ezzel értelmüket veszítenék az alternatív iskolák, de a magán szakképző iskolák is a végüket járják.
Gyomorbajok, hasfájás, fejfájás – ilyen tüneteket tudnak okozni az állami iskolák azoknak a gyerekeknek, akik egy kicsit is mások, mint a többiek, vagy akik túlságosan meg akarnak felelni az elvárásoknak. A fizetős iskolák jelentik a menekülőutat, amit egyre többen fedeznek fel a merev, központosított, sablonos intézmények helyett. És nem úgy tűnik, hogy javulna a helyzet.
Több mint négyszázan próbálnak bejutni mindössze hatvan helyre – a budapesti Alternatív Közgazdasági Gimnázium adatai ezek, de a jelenség általános, egyre több szülő menekítené gyerekét az állami oktatásból valamilyen alapítványi iskolába. Az egész mögött az oktatás totális államosítása áll, a szülőnek nincs kedve hetekig nézegetni az iskola kitört ablakát, és a rendszer miatt teljesen elbizonytalanodott tanárokat is inkább elkerülnék.