Itt vannak az elmúlt év legolvasottabb abcúgos cikkei. Idézze fel történeteinket a szegényekkel dolgozó pszichológusról, a Gyöngyöspatáról elkerült pesti úrilányokról és az ápolási díjon levő anyákról!
A felépülő szenvedélybetegeknek sokszor nehéz próbatételt jelent az első józan karácsony. Várják már, hogy újra szeretteikkel legyenek és megmutathassák, mennyit változtak a terápia alatt. És közben van bennük egy nagy adag félelem is, hogyan fogadja őket a család, tudják-e majd kezelni az eseteleges konfliktusokat.
Nem könnyű egy alkoholista vagy drogfüggő testvérének az élete: egyszerre szenved a másik függőségének összes negatív következményétől, és attól, hogy a szülők nem képesek szembe nézni a valósággal. A Kék Pont Drogkonzultációs Központ önsegítő csoportot indít számukra, hogy megbirkózhassanak ezekkel a nehézségekkel.
Sokkal könnyebb lenne elbújni és titkolni, ami történt, de Balogh Csilla mégsem ezt a könnyebbik utat választja. A háta mögött összesúgó szomszédok sem tudják elriasztani attól, hogy büszkén vállalja: 11 éve tünetmentes alkoholbeteg. Közel két évig tartó függősége alatt nemcsak saját önértékelését, de a kisfiát is majdnem elveszítette. Aztán meghozta a döntést, amit sokan életük végéig csak halogatnak, és terápiára ment. Szeretné, ha történetéből erőt meríthetne mindenki, aki épp úgy érzi, nincs kiút az alkoholizmusból.
Dániel tizennyolc éves korára már keményen ivott, az alkohol volt a megoldás mindenre, nem tudta elképzelni az életét ivás nélkül. Az apja, János, ekkor próbált végleg felgyógyulni hosszú évtizedek óta tartó alkoholizmusából. Közösen mesélték el alkoholbetegségük és felépülésük történetét.
Az ellátórendszer ugyanis többnyire csak a szülők felépülését támogatja, a gyerekekkel senki sem foglalkozik. Pedig a szenvedélybeteg családban felnőtt gyerekek életük végéig szenvednek a fiatalon elszenvedett traumáktól: a statisztikák szerint több mint harmaduk később maga is függő lesz. A most megjelent Apa, anya, pia – Hogyan találhatják meg a szenvedélybeteg szülők felnőtt gyermekei mégis a boldogságot című könyv ezen kíván változtatni.
Egykori páciensek és segítőik minden évben találkoznak, hogy megünnepeljék a Nyírő Gyula Kórház addiktológiáján működő Minnesota Részleg fennállását. Az idei volt az ötödik alkalom.
Magyarországon az európai és a világátlaghoz képest is nagyon sok embernek van gondja az alkohollal. A probléma már rég nem csak az időseket és szegényebbeket érinti: egyre több fiatal és rendszeresen dolgozó is alkoholbeteg. A háziorvosoknak lenne a legtöbb lehetőségük rá, hogy felismerjék a vészjósló jeleket, de ebben valamiért nem akarnak részt venni.
A Minnesota-módszer a legsikeresebb alkohol-rehabilitációs módszer. Van, aki a terápia után tíz évig folyamatosan tanult, ma már csoportterápiát vezet a kórházban, és a Semmelweis Egyetemen oktat. Hogyan hoznak vissza az életbe olyanokat, akik körül úgy tűnt, minden összeomlott?
A kórházakban fekvő betegek körülbelül 60 százaléka alkoholista, az orvosok nagy része mégis csak az alkoholizmus szövődményeit kezeli. Tóth Miklós, a szigetvári kórház addiktológiai rehabilitációs osztályának vezetője szerint sokan észre se veszik, hogy a betegek valójában alkoholisták, de sokan tapintatból nem feszegetik, hogy mi állhat állhat egy gyomorvérzés vagy egy hasnyálmirigy-gyulladás mögött.