Szíriában már annyi fronton folyik háború, hogy kiselőadás kell a konfliktusgócok felsorolásához. A legrégebben szemben álló felek – az Aszad-rezsim és az ellene lázadó Szabad Szír Hadsereg – jelenleg semmilyen megállapodás aláírására nem lennének képesek, ehhez nemzetközi nyomás kellene – vélik a Közép-Európai Egyetem szakértői. Közben a civil lakosság egyik oldalon a folyamatos bombázásnak, másik oldalon az ISIS által gyakorolt megfélemlítési módszereknek és agymosásnak esik áldozatul.
“Inkább élnék a pokolban, mint az ISIS fennhatósága alá tartozó területeken” – idézte egy szír orvos ismerősét a szintén szíriai Yahya al-Abdullah, egyetemi oktató és a Közép-Európai Egyetem (CEU) mesterszakos hallgatója. A “Menekültválság szíriai szemszögből” című előadás három másik szír résztvevőjével együtt megpróbálták elmagyarázni, mi történik most Szíriában, és milyen válaszreakciókat látna sok szír állampolgár kívánatosnak az egyre durvuló humanitárius válsághelyzetre, ami az országukat sújtja.
“Ami most Szíriában történik, az nem polgárháború, hanem több szereplő többféle háborút vív egyszerre ” – mondta Armenak Tokmalyan, fiatal kutató, a CEU Közpolitikai Iskolájának kifejezetten a szíriai konfliktussal foglalkozó munkacsoportja: az Aleppo Projekt egyik tagja. Noha ezek a háborúk szorosan összefüggnek, mégis nagyon különbözőek. Hármat lehet teljes biztonsággal beazonosítani.
1. A Szíria elnöke és a hatalmon lévő Baasz Párt főtitkára, Bassár el-Aszad nevével fémjelzett rezsim harcban áll a rendszert megdönteni kívánó ellenzéki csoportokkal.
Az egész egy nagyszabású tüntetés-hullámmal kezdődött először Hama városában – mondta alHakam Shaar, a Közpolitikai Iskola hallgatója. Ezekre az Aszad-rezsim erőszakkal reagált, az ellenzékieket pedig úgy próbálta beállítani, mint egy szektariánus összeesküvés résztvevőit. A rezsim és az ellenzék közti háborúnak valóban van vallási dimenziója is. Aszad kormányzása ugyanis az alaviták – a síita vallási irányzat egyik alága – támogatásán alapul, míg a fokról fokra jobban marginalizált szunniták adják az ellenzékiek nagy részét. Ez azonban – hangsúlyozta alHakam Shaar az Aszad rezsim sokéves, a szunnitákat marginalizáló tevékenységének köszönhető.
2. Az Iszlám Állam (ISIS) most főleg az Aszad-rezsim ellen felkelő csoportokat támadja, de aztán Aszadot is és a szír hadsereget is megkísérli majd kiiktatni.
Az Iszlám Állam (ISIS) már Szíria egy jelentős részét tartja az irányítása alatt, de most leginkább az Aszad-rezsim ellen felkelő csoportokat, például az ország északi területein erős kurdokat támadja, a háborút pedig azokon a területeken kezdte, amelyek a Szabad Szíriai Hadsereg, Aszadék legfőbb ellensége ellenőrzése alatt állnak. “Először egy stabil iszlám államot akarnak létrehozni, hogy aztán megtámadhassák Aszad erőit – ehhez azonban a szír rezsim ellenségeit iktatják ki előbb” – magyarázta Yahya al-Abdullah.
3. Közben nemzetközi szereplők is bevonódtak a harcokba.
A harmadik frontvonal nemzetközi szereplők között húzódik. A terror elleni háborút (War on Terror) az USA és szövetségesei vívják az Iszlám Állam és az al-Kaida ellen – többek között szír területen.
A háromkomponensű háború legnagyobb része a nyugati országrészben zajlik, a legdurvább az északnyugati Aleppó kormányzóság területén, ahol a rezsim úgy próbálja leverni az ellenállást, hogy szunniták által lakott területeket bombáz – van, hogy egy hét alatt akár száz bombát is ledobnak a területre.
“Érthető, hogy az emberek menekülnek, ahogy csak tudnak” – folytatta alHakam Shaar, majd hozzátette: sok férfi például a szír hadseregbe való besorozás elől menekül el.
A háborúban hamar megkezdődött az intenzív fegyverkereskedelem, és a környező – a konfliktusban valamilyen módon érdekelt – országokból, például az Aszadot támogató Iránból rendszeresen érkeznek szállítmányok.
A menekülők helyzete
Azok, akik menekülőre fogják, először a Szíriával szomszédos, biztonságosnak mondható országokba utaznak először: Törökországba vagy Jordániába. Azonban egyik országban sem tudnak hosszabb távon megállapodni – magyarázta AlHakam Shaar -, mert szinte lehetetlen munkavállalási engedélyt szerezni a menekülteknek. Így hát maradna a feketepiac, ráadásul alacsony bérekkel, ami épp csak arra elég, hogy az ember – több másik emberrel megosztva – fenntartson egy albérletet.
Nem jobb a helyzet Jordániában sem. Maan Abu Layla, egy Magyarországon menedéket kérő szíriai menekült két évet élt ott, mielőtt idén tavasszal elindult Európa felé. 2013-ban azért döntött úgy, hogy elmenekül Szíriából, mert Damaszkuszban, ahol akkor élt, tömegesen tartóztattak le és tartottak fogva férfiakat azért, mert nem akartak harcolni a hadseregben. Nem nehéz megérteni, miért döntött a besorozás megkerülése mellett Maan és sok más szír férfi: mivel a szír hadsereg az Aszad-ellenes felkelők ellen (is) harcol, a benne szolgálóknak más szíreket – adott esetben ismerőseiket – kellene gyilkolniuk.
Maan Jordániában csak feketemunkát tudott vállalni, és 2-3 családdal béreltek egy lakást. A jordán államtól támogatásként kezdetben kaptak levásárolható élelmiszerkuponokat, de később ezt is lecsökkentették, és az egészségügyi ellátáshoz sem volt igazán hozzáférésük – mesélte Maan, aki egyetemi hallgatóként sem volt jobb helyzetben, mint a többiek.
“Csak tanulni hagyjanak”
2015-ben döntöttem úgy, hogy Európába jövök – folytatta Maan. Először Törökországba kellett eljutnia. Ehhez – mint sokan mások – Maan is embercsempészek szolgáltatásait vette igénybe, akik az eldurvuló háborús konfliktus miatt egyre drágább tarifákkal viszik el az embereket Törökországig.
Azok, akik csak áthaladnak Törökországon, szinte rögtön buszokra szállnak, hogy eljussanak a kikötővárosokba, ahol tengeri embercsempészek viszik őket át Görögországba. “Én innen egészen a szerb-magyar határvidékig embercsempészekkel jöttem, de a legfélelmetesebb mégis az volt, amikor Szerbiában, a magyar határ megközelítése előtt erdőkön kellett keresztülmennünk. Iszonyatosan hideg is volt” – mesélt ideútjáról Maan.
Maan Magyarországon szeretne menekültstátuszt szerezni, és erre az első lehetősége is most van, mert az országok, amiken keresztül jött – jól tudja -, csak nagyon kis eséllyel adtak volna neki menedékjogot. Igaz, Maan még a szeptember 15-i jogszabályi változások előtt érkezett – amikor még egy szűk konténersornál messzebb is eljuthattak a Szerbia felől érkező menedékkérők Magyarországon.
“Szíriából minden emberség eltűnt, én pedig ezt nem akarom feladni” – magyarázta Maan, miért érzi minden körülmény ellenére itt biztonságban magát. Ha menekültstátuszt kap, a CEU-n szeretné folytatni a tanulmányait – egyetlen esetben gondolkozna el azon, hogy továbbálljon Magyarországról: ha nem kapna itt lehetőséget a tanulmányai folytatására.
Mi lenne a megoldás?
“A konfliktus megoldásához arra van szükség, hogy a tünetek kezelése helyett a probléma gyökereit próbálják meg felszámolni a nemzetközi szereplők” – magyarázta Armenak Tokmajyan elképzeléseit a szíriai helyzet kezeléséről. “Ma a nemzetközi közösség teljesen az ISIS elleni harcra fókuszál, pedig a konfliktus fő forrása az Aszad-rezsim és az ellenzék inkompatibilitása. Először azt a konfliktust kéne megszüntetni” – mondta Tokmajyan.
Tokmajyan azt az álláspontot képviselte, hogy a felkelőket támogató USA-nak és az Aszad-rezsimet támogató Oroszországnak kell megállapodnia egy, a rezsim és az ellenzék közti megegyezés feltételeiről, és ezeket a feltételeket rákényszeríteniük az egymással harcoló felekre. “Be kell ismernünk, hogy a konfliktusban álló két szereplő nincs abban a helyzetben, hogy bármilyen megállapodást alá tudnának írni ebben a pillanatban” – magyarázta Tokmajyan, majd hozzátette: egyébként is, a felek már csak külső támogatással képesek gazdaságilag fenntartani a háborújukat.
Amíg megegyezés nem születik, alHakam Shaar a civil lakosság védelmére rakétaelhárító rendszerek adományozását javasolja a Szíriai Szabad Hadseregnek.
És közben ott van az ISIS pokla
Egy Németországba érkezett szíriai menekültek körében készített felmérés szerint a legtöbben az ISIS miatt hagyják el az országot. Az ISIS maga is arra törekszik, hogy csak a hozzá teljesen hűséges emberek maradjanak az ellenőrzése alá tartozó területeken, és ebben hasonlítanak Aszadékra.
“Az ISIS által ellenőrzött területek lakossága számára az Iszlám Állam katonái nyilvánvalóvá tették, hogy ha nem harcolsz velük, akkor az ellenségük vagy, és minden joguk megvan hozzá, hogy megöljenek” – mondta Yahya al-Abdullah, akinek a már említett sebészorvos ismerőse hosszabb ideig, hat hónapig élt ISIS-területen, Kelet-Aleppóban.
“Minden egyes nap, különböző időpontokban, meglepetésszerűen, bejelentés nélkül megjelentek a klinikáján, és kávéztak és kedélyesen kérdezgették a hogyléte felől” – mutatott szürreális képet az ISIS viselkedésmódjáról Yahya. Később az ISIS azt ajánlotta az orvosnak, hogy vegye át egy másik kórház vezetését, ő pedig nem mondhatott nemet. Elfogadta az ajánlatot, nem sokkal később azonban beteg édesanyjával együtt Damaszkuszba szökött.
“Inkább élnék a pokolban, mint az ISIS fennhatósága alá tartozó területeken” – hangzott el az orvostól már idézett mondat.
“Miért? Egészen rendben vannak…”
Yahya családja most is Szíriában él, Kelet-Aleppóban, ahol az Aszad-rezsim bombázza folyamatosan a területet. A helyzet faramuci, ugyanis bombáktól egyedül az ISIS által ellenőrzött területeken, például Nyugat-Aleppóban nem kell tartani.
“Gyakorlatilag biztonságban vagy ezeken a területeken” – mondta Yahya. “A valóságban azonban egy komplett agymosodában élsz, ahol a gyerekeknek az iskolában szélsőséges iszlamista nézeteket tanítanak. Öt év múlva ők fognak a frontvonalban harcolni” – tette hozzá. Ezért döbbent meg és szomorodott el nagyon egyszerre Yahya, amikor egyik gyerekkori barátjával beszélgetve megtudta, hogy az rendszeresen jár át ISIS területekre. “Tudod mit? Egészen rendben vannak, hagyják, hogy nyugodtan csináljam az üzletemet” – mondta Yahyának a gyerekkori ismerős.
Megosztás