Szétszedték a józsefvárosi szülők a görögkatolikusokat

Hallani sem akartak a Deák Diák Általános Iskolába járó gyerekek szülei arról, hogy az iskola egyházi fenntartásba kerüljön. Kedden elvileg azért tartottak fórumot, hogy a görögkatolikusok meggyőzzék őket, érdemes a váltásra szavazniuk. A fórumból viszont veszekedés lett, és még Kocsis Máté polgármester is nekiment az egyháznak. Könnyen lehet, hogy kedden vissza is vonják az átvételi kérelmet. 

A Hajdúdorogi Főegyházmegye nagyon szeretné átvenni a budapesti Deák Diák Általános Iskola fenntartását, ami csak akkor lehetséges, ha a szülők több mint fele ezt megszavazza. A szülők viszont alig hagyták szóhoz jutni az egyház képviselőit az átvételről szóló kedd délutáni fórumon. 

“Miért szavaznánk önökre? Kérik a szavazatainkat, de semmit sem tettek azért, hogy bármit megtudjanak rólunk, vagy megtudjunk önökről bármit. Küldtek egy nyúlfarknyi levelet, amiből az derült ki, hogy szeretnének maguknak egy iskolát, és szétvernék ezt a sokszínű közösséget, ahol egymás mellett tanulnak cigány és nem cigány diákok” – mondta Orlai Balázs, a szülői tanács elnöke a Fazekas Mihály Gimnázium dísztermében. A beredezés alapján lakossági fórumhoz hasonló eseményt terveztek, de a beszélgetés kiabálásba és veszekedésbe torkollott. 

A szülők többsége attól tartott, kirúgják majd az egyház számára nem megfelelő tanárokat és az igazgatót, hittanra kényszerítik a gyerekeket, és megváltoztatnak mindent, ami jól működik az intézményben. Többen felidézték az elmúlt évek nagy port kavart fenntartóváltásait, az egyházi képviselőknek viszont nem volt sok lehetőségük reagálni, mert alig jutottak szóhoz. 

Bár az egyház képviselői próbálták cáfolni ezeket – köztük egy debreceni tanár is, aki ateistának mondja magát, mégis a görögkatolikus iskolában tanít -, senki sem akarta végighallgatni őket. 

Például amikor egy szülő a leendő pedagógiai programról érdeklődött, az egyik képviselő csak addig jutott: nem lesz radikális változás. Hogy pontosan mit terveznek, már nem derült ki, helyette tömegesen hördültek fel, hogy nem kell hülyeségeket lenyomni a gyerekek torkán. 

Kocsis Máté is beszólt 

A szabályok szerint, ha egy egyház szeretne átvenni egy állami iskolát, szándéknyilatkozattal kell megkeresnie a Klebelsberg Központot. Aztán ez kikéri a tanárok, az iskolaszék, a szülői szervezet, a diákönkormányzat és az ingatlant tulajdonló önkormányzat véleményét is. Ha a szülők több mint fele megszavazza a váltást, Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter mondja ki a végső döntést. 

Orlai szerint az egyház képviselőinek előbb el kellett volna menniük az iskolába, körülnézni, és beszélgetni velük. Ehhez képest a szülők néhány nappal a fórum előtt tudták meg, hogy egyáltalán szóba került a fenntartóváltás. “Önök a cigány közösség szavazatát is kérik, miközben működtetnek egy szegregáló iskolát a nyíregyházi Huszár-telepen. Ha a közösségüknek iskolát akarnak, hajrá, építsenek egyet!” – mondta Orlai. Az egyházmegye oktatási megbízottja később úgy pontosított, hogy a Huszár-telepi iskolát nem ők tartják fenn. Pedig a szegregációs perben a Görögkatolikus Egyház Hajdúdorogi Egyházmegyéje volt az alperes. 

Az új iskola alapítását javasolta Kocsis Máté fideszes polgármester is, aki akár már jövő héttől tárgyalna erről. Szerinte az egyház hibázott abban, hogy nem egyeztettek vele előre: ha így tettek volna, szólt volna, hogy bár semmi baja velük, ez így nem fog menni. “Ezt ne így, ne itt és ne most” – mondta. “Én is egyházi iskolába jártam, de azért, mert a szüleim így döntöttek” – mondta Kocsis, amire hangos tapsot kapott.

Hasonló taps csak az igazgatónak, Farczádi-Bencze Tamásnak jutott, aki a felvezetésnél azt mondta, a Deák Diákban 65 éve nevelnek gondolkodó gyerekeket. Az igazgató viszont ennél pontosabban nem nyilvánított véleményt, csak néhányszor próbálta rávenni a szülőket, hogy legalább hallgassák meg a másik felet.

A fórum végén Seszták István, a Hajdúdorogi Főegyházmegye főhelynöke azt mondta, sajnálja, hogy nem volt lehetőségük bemutatkozni, és szerdán délig jelezni fogják, hogy visszavonják-e az átvételi szándéknyilatkozatot. Ha nem, a szülőknek 15 nap múlva szavazniuk kell, mit szeretnének: azoknak is, akik épp vidéken vagy külföldön vannak, ha máshogy nem, elektronikusan. A szülők arra kérték Sesztákot, ne szúrjon ki velük, és inkább vonja vissza a kérelmet.

A tanároknak sem tetszett 

A szülői fórum előtt egy órával, ugyanabban a teremben tartottak egy külön tájékoztatót a tantestületnek is. A legtöbb tanár szintén elutasítónak tűnt, néhányan ingerülten követelték, hogy mondják meg világosan, miben változnának a gyerekek mindennapjai az átvétel esetén. Az ingerültség ellenére viszont abból a beszélgetésből jobban kiderült, mit szeretne az egyház. 

Azt mondták, bár Szabolcs-Szatmár és Hajdú-Bihar megyében több oktatási intézmény is a kezükben van, azért szeretnének Budapesten is megjelenni, mert az utóbbi évtizedekben nagyon sok görögkatolikus hívő költözött a fővárosba. És azért esett éppen a Deák Diákra a választásuk, mert szerintük az iskola szellemisége összeegyeztethető lenne az egyházéval, ráadásul a közelben van a II. János Pál pápa tér, ami szerintük azt jelzi, hogy a lakók fontosnak tartják a katolikus értékrendet. Fontos szempont volt a közeli Rózsák tere és az ott levő görögkatolikus templom is. 

Az egyház képviselői próbálták eloszlatni a szülőkéhez hasonló aggályokat, és megígérték, hogy:

• nem lennének olyan problémák, mint a Kliknél, hogy a tanárok nem tudják, kihez kell krétáért fordulni,
• egyetlen gyereket sem fognak elküldeni az iskolából, a hátrányos helyzetű gyerekeket és az ateistákat sem,
• a gyerekek alig éreznének változást a mindennapokban, nem szüntetnék meg az erkölcstant sem,
• nem rúgnának ki tanárokat, és senkinek sem kellene megkeresztelkednie,
• minden tanárt ugyanolyan feltételekkel vennének át, amilyenekkel most is dolgozik,
• több pénz jutna infrastrukturális és szakmai fejlesztésre,
• a pedagógiai programba csak néhány alapvető keresztény értéket írnának be,
• hosszú távon gimnáziumi tagozatot is indítanának.

A felszólaló tanárok ettől még ugyanúgy nem voltak elragadtatva, legfeljebb kevésbé reagáltak dühösen. Az egyikük megkérdezte, mi haszna lenne ebből az egészből az iskolának, és miért éppen egy jó színvonalú iskolát kerestek meg ahelyett, hogy felkarolnának egy hátrányos helyzetűt. Az egyház képviselői szerint viszont nem az volt a fő szempont, hogy milyen színvonalú, hanem hogy közel legyen a Rózsák tere, és Szolnokon már amúgy is van egy iskolájuk, ahová sok hátrányos helyzetű gyerek jár. 

Az egyik, félállásban dolgozó tanár viszont az állami fenntartót kritizálta, amiért január óta nem kapott fizetést, mire egy kollégája gyorsan letorkolta: “Te kisebbségben vagy!” 

A fórum után meg szerettük volna kérdezni Sesztákot, hogy szerinte miért voltak ilyen ellenségesek a szülők, hogyan kellett volna jobban megszervezni ezt a találkozót, és hogy terveznek-e új iskolát indítani a kerületben, de egyetlen kérdésre sem akart válaszolni.

A Magyar Nemzet tudósítása szerint hasonlóan feszült hangulatú fórumot tartottak hétfőn a Vajda Péter Általános Iskola átvételéről is, amire a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus Magyarországi Orthodox Exarchátusa jelentkezett be.

Évek óta tarolnak az egyházak

 2010 óta egyre nagyobb szerepet vállalnak az egyházak az oktatásban, miközben az alapítványi iskolák folyamatosan háttérbe szorulnak. 2010 és 2014 közt az alapítványi iskolák száma húsz százalékkal csökkent, az egyháziaké pedig 68 százalékkal nőtt. Pedig a Fidesz kormányra kerülése előtti tíz évben az egyházi és a magániskolák száma is nagyjából egyformán növekedett.