Keresés

Szépeket ígér a kormány, de az ellenkezőjét csinálja

Ellentmond az intézkedéseknek a kormány felzárkóztatási stratégiájának új változata, és a 2020-ra tett ígéretek sem tűnnek tarthatónak, hiába szépek a célok. Ráadásul a stratégia csak nehezen számon kérhető, és úgy tűnik, nem figyelnek a riasztó jelekre.

„Teljes a szakadás a szöveg és a valóság között” – mondta Ferge Zsuzsa szociológus a Nemzeti Társadalmi Felzárkóztatási Stratégiáról, amelynek nemrég fogadta el a kormány a frissített változatát. A stratégiát sokáig nem akarták közzétenni, a hvg.hu pedig azt írta, a dokumentum érdemi egyeztetés nélkül ment át a kormányon.

A stratégia a 2011 és 2020 közötti időszakra fogalmaz meg teendőket. Egy jelentős része a helyzetelemzésről szól, így külön foglalkozik a roma népességgel általában, a roma nőkkel, a gyermekekkel, a területi hátrányokkal, valamint az oktatáshoz, a munkavállaláshoz, az egészségügyi ellátáshoz és a lakhatáshoz való hozzáféréssel. Ezután megjelöli a beavatkozási területeket: a gyermek jól-létet, a területi egyenlőtlenségeket, az oktatás-képzést, a foglalkoztatást, a lakhatást és a szemléletformálást.

Nem kell aggódni, minden rendben lesz

A stratégia főleg általánosságokban fogalmaz, és viszonylag kevés konkrétum van benne. Ferge szerint hivatkoznak ugyan friss tanulmányokra, de nagyjából olyan következtetéseket vonnak le belőle, hogy tovább kell folytatni az eddig tett erőfeszítéseket. A korábbi stratégiához képest az is változás, hogy „még sokkal többet és szebben ígérnek”, mint korábban, és bevettek olyan Európában politikailag korrektnek számító kifejezéseket is, mint a méltóság védelmének alapelve, ami az első verzióban nem szerepelt.  A 2020-ra kitűzött célok alapvetően nem változtak:

  • A foglalkoztatottsági arányt 75 százalékra kell növelni a 20-64 évesek körében.
  • Az iskolai lemorzsolódási arányt tíz százalék alá kell vinni.
  • El kell érni, hogy a 30-34 év közöttiek legalább 30,3 százaléka felsőfokú végzettséggel rendelkezzen.
  • Legalább 450000-rel kell csökkenteni azok számát, akik szegénységben és társadalmi kirekesztettségben élnek, illetve azokét, akik közel állnak ehhez.
  • A GDP 1,8 százalékát a kutatás/fejlesztésre és innovációra kell fordítani.

Ferge szerint a közel félmilliós szegénységcsökkentés elképzelhetetlen, amit a TÁRKI kormánymegrendelésre készített tanulmánya is alátámaszt. „2011 óta romlott a helyzet, és érthetetlen miért nem változtattak a célokon, hiszen a válság miatt ezt az EU is megengedné” – mondta.

Ferge úgy látja, a frissített stratégiában sokkal erősebb a kereszténység erősítésének célja, mint eddig. Részletesen ismertetik a 2011-ben alapított Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózat eddigi útját, amelynek célja, hogy „a továbbfejlődésre nyitott, elkötelezett, roma identitásukat is vállaló, keresztény értelmiségieket” neveljenek. Eddig öt egyházi fenntartású kollégium alakult meg, amelyre összesen 900 millió forint EU-s támogatás érkezett, de azt egyelőre nem tudni, hogy hány roma hallgatót támogatnak.

Megmaradtak a problémák

A Gyerekesély Közhasznú Egyesület idén megjelent tanulmánya még a stratégia első verzióját kritizálja, de Ferge szerint ezek a megállapítások a frissített változatra is érvényesek:

  • A kormány nem veszi figyelembe, hogy a szegénység oka elsősorban a pénzhiány. Ahhoz, hogy ezt megoldják, valamilyen minimális megélhetésre van szükség, de a szociális ellátások csökkentése és a természetbeni juttatások éppen ellentétesek ezzel.
  • 2011-től 2014-ig semmi sem történt a szegények lakáskörülményeinek javításáért. Hiába mutatták be, hogy ez problémás, nem költöttek elég pénzt a projektekre, így a részleges eredmények nem álltak össze egy egésszé.
  • Hiába vannak jó részprojektek a cigánytelepek felszámolására, amíg a segély 23 ezer forint, a szakképzés pedig lebutított.
  • A szegények helyzete most csak egy-két helyszínen javulhat, összességében nem, mert az egyenlőtlenségek nőnek, az újraelosztási rendszer pedig a jobb helyzetben levőknek kedvez.
  • A projekteket folyamatosan monitorozzák, de ez inkább csak formalitás.

Ez összességében azt mutatja, hogy hiába vannak részsikerek, például a gyermekétkeztetés javulása, a szegénységcsökkentés célja a visszájára fordul. Ijesztően nő a mélyszegénységben élő gyerekek száma is, amiért nem vádolhatjuk pusztán a gazdasági válságot. (A gyerekek helyzetéről itt írtunk bővebben). Az egyesület szerint a kormányzatban nincs meg az elkötelezettség arra, hogy valóban elérje az általa megfogalmazott célokat.

Szakadás a tervek és a valóság közt

A célok és a valóság közti eltérés a stratégia friss verziójában is látszik. Egy helyen például azt írják, a közmunka-programot úgy kell működtetni, hogy az ne jelentsen zsákutcát, és segítse az embereket az álláskeresésben, mégis minden jel arra mutat, hogy a közmunka inkább rögzíti az aktuális helyzetet. Arra is kitérnek, hogy „a bűnelkövetői magatartás esélyét növelheti a kötelező iskolázási életkor csökkentése”, miközben ezt 18-ról 16 évre vitték le.

A stratégiában szerepel az is, hogy „minden korábbinál nagyobb figyelmet szentelünk a szegény családban élő gyermekek helyzetének javításának is”. Ferge szerint ennek tökéletesen az ellenkezője történik azáltal, hogy nem emelik a családi pótlékot, a családi adókedvezményt pedig hiába szélesítik, ez nem éri el az alsóbb rétegeket. A dokumentum olykor a számok szintjén sem azt mondja, amit a felmérések mutatnak. A kormány úgy lája, hogy „a szegénységi küszöb alatt élő gyermekes háztartások aránya a vizsgált időszakban végig az uniós átlagnál kedvezőbb volt”, miközben a korábban is idézett gyerekesély-tanulmány szerint a gyermekszegénység minden mutatója átlag feletti, és a legrosszabbul teljesítő európai államok között vagyunk.

A stratégia hátránya az is, hogy nehezen számon kérhető, hiszen a korábban idézett számokat leszámítva főleg általános elveket fogalmaz meg. A kormány elvileg a már idézett TÁRKI-jelentésből tájékozódik a szegénység alakulásáról, ami az alapvető folyamatokat mutatja be. A konkrét folyamatokat a Nyomonkövetési jelentés mutatja be, amit a miniszter készít el minden évben. Ferge szerint ezek elvben lehetőséget adnak a projektek követésére, de azt mondja, hivatalosan úgyis mindent sikeresnek jelölnek majd meg. A 2013-as jelentés itt érhető el.

Szándékosan nem egyeztettek

Az Emberi Erőforrás Minisztérium közleményében azt írja, azért nem volt széleskörű társadalmi egyeztetés a stratégiáról, mert az első verzióhoz képest „nem módosult a célrendszere”. A stratégiával együtt fogadták el az Egész életen át tartó tanulás szakpolitikájának keretstratégiáját, a Köznevelés-fejlesztési stratégiát és a Végzettség nélküli iskolaelhagyás elleni középtávú stratégiát is.

Tetszett a cikk? Ossza meg!
Olvasna még több ilyet? Kövesse az Abcúgot a Facebookon is!