Hatodszor is módosítaná a kormány az alaptörvényt, ezúttal a terrorveszély kihirdetését írnák bele, amelynek bemondásával akár napokra lekapcsolhatnák az országban a médiát, a Facebookot és kijárási tilalmat vezethetnének be. A biztonsági szakértő szerint szükség van ilyen intézkedésre, de nem így, a szociálpszichológus pedig azt mondja, ezzel csak a félelmet mélyítenék el, és végső soron a terroristák malmára hajtják a vizet.
“Ez a tervezet a magyar lakosságot süketté, vakká és lényegében némává teszi” – mondta a tervezett hatodik alkotmánymódosításról – azaz a terrorveszély alaptörvénybe emeléséről – Majtényi László alkotmányjogász, az Eötvös Károly Intézet pénteken tartott háttérbeszélgetésén. A kormány januárban jelentette be, hogy alkotmányba emelné a terrorveszély fogalmát, amely egy különleges jogrend bevezetését tenné lehetővé abban az esetben, amikor a kormány úgy dönt, terroristák fenyegetik az országot.
Az alaptörvény módosításának célja, hogy terrorfenyegetettség esetén a kormány meg tudja védeni az országot – indokolták a kormány részéről a módosítást, külön kiemelve, hogy ebben a helyzetben a honvédség segíthetné a rendőrséget a biztonsági feladatok ellátásában.Az alkotmány módosításához azonban a kormánynak kétharmados többségre van szüksége a parlamentben, ezért tárgyalásokat kezdeményeztek az ellenzéki pártokkal.
Az egyeztetések során a Jobbik képviselője hozta nyilvánosságra a kormány törvénytervezetét. Ebből kiderült, hogy a terrorveszély kihirdetése esetén a kormány felfüggeszthetné bizonyos alapjogok gyakorlását, például korlátozhatná a média és a közösségi oldalak elérését, a mobilkommunikációt és kijárási tilalmat rendelhetne el hatvan napon keresztül (később Gulyás Gergely fideszes képviselő azt nyilatkozta, hogy et hajlandóak levinni 15 napra).
Az Eötvös Károly Intézet által rendezett háttérbeszélgetésen a jogi, a szociálpszichológai és a biztonságpolitikai szakértő is amellett érvelt, hogy a javaslat jelenlegi formájában elfogadhatatan.
Biankó lehetőségek vannak benne
“Mindenképpen helyzet van Európában” – mondta Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő. Szerinte az utóbbi időben folyamatosan fejlődtek a terroszervezetek, tavaly előtt a támadásokat még magányos elkövetők hajtották végre, de a tavalyi párizsi terrortámadásokat már felkészült emberek hajtották vére, többen, több helyszínen, egyidőben.
Szerinte ezután már az is előfordulhat, hogy több országban hajtsanak végre támadásokat egyidőben. Mindezek miatt pedig tényleg szükségessé vált a magyar nemzetbiztonsági törvények aktualizálása, hiszen azok nagy részét még a kilencvenes években írták. A Btk. leírásában például még mindig akkor számít egy esemény terrornak, ha a terroristák követelésekkel is előállnak, holott ilyeneket az Iszlám Államhoz hasonló szervezetek már nem, vagy csak jóval később, és nem is feltétlen Magyarország irányába tesznek.
“Amikor először hallottam arról, hogy a kormány foglalkozni akar a terrorkérdéssel, annak örültem” – mondta Tarjányi. Amikor azonban elolvasta a tervezetet, lehervadt az arcáról a mosoly.
“A túl általános jelleg nem tetszett. Olyan biankó lehetőségek vannak ebben az anyagban, amelyek ellenőrizhetősége és az elrendelésének háttere egyáltalán nem precíz” – mondta Tarjányi. Az intézet állásfoglalásának is az az egyik legmarkánsabb évre, hogy a különleges jogrend bevezetése lényegében csak a kormány belátásán múlik, azt a terror elvont “veszélyéhez” köti.
Holott Tarjányi Péter szerint a terrorveszély épphogy egy olyan dolog, amit konkrétan meg lehetne határozni. A kormány által hozott példák – az M1-es autópályán vonuló menekültek – szerinte pont nem olyan helyzetek, amikor indokolt lenne a különleges jogrend bevezetése. Sőt, szerinte még egy olyan helyzet sem az, mint a norvég tömeggyilkos, Anders Behring Breivik támadása. Ugyannakor tavaly ősszel Brüsszlben például indokolt volt bevetni a kijárási tilalmat, bár a közösségi médiát még ott sem korlátozták.
“Bizonyos terrortámadások esetén kell, hogy az állampolgárok jogait korlátozzák” – mondta Tarjányi. Azzal sincs baj, ha a kormánynak váratlan helyzet esetén nagyobb mozgástere lesz. A szakértő szerint az ellenőrizhetőség a fontos és annak az időnek a hossza, amíg a kormánynak különleges hatalma van.
Csak a félelmet növelnék
“A javasolt intézkedéseknek nagyon komoly lélektani és társadalompszichológiai következményei is lehetnek” – mondta Forgács József szociálpszichológus. A magyar társadalom alapból nem indul jó helyzetből, a különböző felmérések szerint a magyarok nagy része kifejezetten pesszimista, bizalmatlan a közélettel szemben, ráadásképpen pedig Magyarországon az egyik legnagyobb az idegengyűlölet Európában.
A terrorveszélyről szóló törvényjavaslat Forgács szerint csak növelné az idegenellenes hangulatot, ezt pedig a kormányzat kihasználhatná a belpolitikai céljai elérésére. A szabadságjogok korlátozásai Forgács szerint ráadásul kifejezetten drákóiak, hiszen a kormánynak lehetősége lenne arra, hogy az emberek egymás közötti kommunikációjába is beleszóljanak. “A legtöbb országban nem az a hozzálllás, hogy megpróbálják az emberektől elvenni a szabadájogokat, hanem társnak próbálják tekinteni őket abban, hogy segítsék a terrorelhárítás ügyét” – mondta Forgács.
Ezzel ellentétben szerinte a mostani tervezet kihirdetése esetén inkább a félelemérzet nőne az emberekben, ami viszont a terroristáknak kedvez, akiknek éppen ez a céljuk. Forgács szerint ez ellen a hatásos módszer az, ami Londonban is történt a 2005-ös metrótámadások után: a lakosok másnap újra felszálltak a metróra, a politikusok pedig élen jártak ebben.
Már volt egyszer egy válsághelyzet
“Nincs okunk bízni abban a kormányzatban, amelyik 2015 őszén intézményesítette és rögtön be is vezette a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet” – írta az intézet állásfoglalásában. Ezzel arra utaltak, hogy a kormány 2015-ben bevezett már egy különleges állapotot, igaz, nem alkotmányos szinten. Ez akkor rendelhető el, ha drasztikusan megnő a menedékkérők vagy a tranzitzónákban tartózkodók száma, vagy a migráció miatt veszélybe kerül egy magyar település.
A kormány szeptemberben és októberben összesen hat megyében hirdette ki a válsághelyzetet, amit azóta se vont vissza, holott a menekültek száma az ősz és a tél folyamán drasztikusan csökkent, a válsághelyzet kihirdetésének indokoltságát pedig 15 naponta felül kellene vizsgálniuk.
“Ez mindannyiunk életét érinti” – válaszolta újságírói kérdésre Tarjányi Péter. A válsághelyzet bevezetése miatt katonákat és rendőröket rendeltek a határra, az ő állomásztatásuk pedig egyrészt pénzbe kerül, másrészt a helyiek gondolkodására is hatással van. “Most jog szerint fel alá grasszálhatnak a tankok a megyében, mert megvan hozzá a jogalap” – mondta Majtényi László. Az intézet szerint ez az állapot rokon azzal, amit most alkotmányos szinten tervez bevezetni a kormány.
Az intézet szerint a következő módon van értelme a különleges jogrendnek:
- ha megbízható értesülések vannak arról, hogy az intézkedések szükségesek
- útlezárásokra, a mozgás és a közlekedés akadályozására csak behatárolt helyszínen és behatárolt időben legyen lehetőség
- a média jelenléte egy terrortámadás esetén rendkívül rövid ideig és kizárólag az akció konkrét helyszínén legyen korlátozható
- a kommunikáció, például a mobilforgalom korlátozása csak kivételesen indokolt esetben, fölrajzilag lehatárolt helyen legyen lehetséges
- az internetforgalom, a tömegkommunikációs és a közösségi média általános elnémítása csak növeli a pánikot, és a bénító hatásával inkább károkat okoz, így azt nem javasolják.
Gulyás Gergely, az Országgyűlés fideszes alelnöke pénteken azt nyilatkozta, nem fognak engedni abból, hogy a terrorvészhelyzetet a kormány hirdesse ki, mert kritikus esetekben nem lehet várni a parlament döntésére. A Fidesz alelnöke visszautasította, hogy a kormány vissza kívánna élni a terrorvészhelyzet elrendelésével, amit csak egyértelmű terrorfenyegetettség esetén hirdethetne ki a kormány. A törvénytervezetet az ellenzéki pártok mind elutasították, a kormány azonban várhatóan így is beterjeszti a parlament elé, az elfogadásához pedig mindössze két átszavazóra lesz szüksége.
Megosztás