Fejenként csaknem 11 ezer eurót ítélt meg a strasbourgi bíróság két devecseri férfinek, mert a magyar hatóságok nem védték meg őket a szélsőjobboldali tüntetőkkel szemben 2012 augusztusában. Bár a Jobbik tüntetését több száz rendőr biztosította, senkit sem igazoltattak, pedig többen palackokkal, kövekkel, betondarabokkal dobálták a helyi romák házait. Az ügy azért került Strasbourg elé, mert a magyar bíróságok szerint a rendőrség mindent jól csinált.
Elmarasztalta a magyar államot az Emberi Jogok Európai Bírósága, mert a hatóságok nem adtak megfelelő védelmet a devecseri romáknak a szélsőjobboldali tüntetőkkel szemben 2012 augusztusában. A bíróság fejenként kb. 10 700 eurót ítélt meg kártérítésként és perköltségként a Magyar Helsinki Bizottság által képviselt Király Alfrédnak és Dömötör Norbertnek.
A Jobbik által szervezett tüntetés célját akkor „az együttélési normákat betartani képtelen cigánybűnözők” elleni fellépésben jelölték meg, számos uszító megnyilvánulás hangzott el a szónokoktól. Toroczkai László, aki azóta a Jobbik alelnöke lett,arról beszélt, hogy ahol a cigányság megtalálható, ott a pusztítás, rombolás jelenik meg, a cigányok a magyarokat ki akarják irtani, és ha harcolni akarnak, akkor fel kell velük venni a harcot, nincs más lehetőség. László Attila, a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület elnöke azt mondta, ki kell söpörni az összes szemetet az országból. Tyirityán Zsolt, a Betyársereg vezetője faji háború jeleiről beszélt, és azt mondta: a „cigány fajta” úgy van kódolva, hogy benne van a bűnözés. Kifejtette: a genetikailag kódolt hulladékokat ki kell irtani a közéletből, majd kijelentette, hogy „eltapossuk azt a jelenséget, amit ki kell irtani az életterünkből”.
A beszédeket követően a demonstrálók a település romák lakta részére vonultak, ahol rasszista, kirekesztő jelszavakat (pl. „mocskos cigányok!”) skandáltak, majd vizes palackokkal, betondarabokkal, kövekkel kezdték dobálni a romák házait. Az egyik ház udvarán valaki a bedobott betondarabtól meg is sérült. A rendőrök azonban nem oszlatták fel a tüntetést, sőt nem igazoltattak vagy állítottak elő senkit. Ennek köszönhetően mindössze egyetlenegy támadó ellen folyt büntetőeljárás, mert a többi elkövetőt nem lehetett egyértelműen azonosítani. A gyűlöletkeltő beszédeket tartó politikusok ellen közösség tagja elleni izgatás miatt indult nyomozást azzal szüntették meg a hatóságok, hogy a beszédek „indulatból, ösztönből fakadó, ellenséges, ártó megnyilvánulás kiváltására alkalmas kijelentést nem tartalmaztak”.
Király Alfréd és Dömötör Norbert a Kúriáig vitte a rendőrség elégtelen fellépése elleni panaszt, azonban a magyar szervek minden tekintetben kifogástalannak találták a hatósági eljárásokat. Strasbourg szerint viszont hibázott a magyar rendőrség és ügyészség, amikor a tüntetésen elhangzott beszédeket a szólásszabadság által védett kijelentéseknek tekintette. Másrészt annak ellenére, hogy több száz rendőr biztosította a rendezvényt és számos tüntető tanúsított erőszakos magatartást, mindössze egy elkövetőt sikerült azonosítani, aminek részben az is volt az oka, hogy helyben igazoltatásra és előállításra egyetlen alkalommal sem került sor az erőszakos tüntetőkkel szemben. A per magyarországi szakaszáról ebben és ebben a cikkben írtunk bővebben.
A Bíróság a panaszosoknak fejenként kb. 7,500 eurót ítélt meg kártérítésként és 3,200 euró körüli összeget perköltségként. Az ítélet nem jogerős.
Megosztás