Körülbelül ezren vettek részt a kultúra és az érte dolgozók nyomora elleni tüntetésen, amelyet a Közművelődési és Közgyűjteményi Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) szervezett Budapesten. A résztvevők a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) épülete elől fáklyákkal a kezükben vonultak át az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) elé, ahol petíciót adtak át. A békés angulatot csak Schilling Árpád és Gulyás Balázs szónoklata törte meg.
A tüntetés színpadát a korábbi kisebb tüntetésekhez hasonlóan ezúttal is egy kisteherautó platója jelentette, ahova elsőként Mészáros Balázs, a KKDSZ országos elnökségének tagja lépett, aki később az egész rendezvényt végigkonferálta. A köszönetnyilvánítások után Mészáros arról beszélt, hogy a korábbi tüntetéseken a szónokok csak a múlt és a jelen kárhoztatásával voltak elfoglalva, ezért ezen a rendezvényen nem eshetnek ebbe a hibába.
1823 január 22-én látta el kézjegyével a Himnuszt Kölcsey Ferenc. Ennek a dátumnak állít emléket a Magyar Kultúra Napja, és ez az, amiért pont most – 2 nappal előtte – gyűltek össze az érte dolgozó emberek. De tényleg ünnep ez – tette fel a kérdést Mészáros.
Papp Katalin muzeológus, a KKDSZ alelnöke azt a kérdést tette fel: vajon érti-e a magyar kormány, hogy mit jelent a kultúra, miközben százmilliárdok mennek el látványberuházásokra. A kormány a várba költözne, veszélyeztetve ezzel a közgyűjteményeket, a Nemzeti Galéria páratlan anyagát, valamint a nemzet könyvtárát, amelyeket az egykor mocsaras városligetbe telepítenének óriási költségek mellett. Eközben a kisebb vidéki intézmények a túlélésért küzdenek. “Fontos a szakmaiság?” – tette fel a kérdést Papp, ami után rögtön megemlítette L. Simon László nevét, a tömeg pedig hangos pfujolással nyilvánította ki véleményét az államtitkárról.
Az Emmi előtt Kiss Ernő, a KKDSZ elnökségi tagja felolvasta a szakszervezet petícióját, amelyet később a minisztérium illetékese át is vett. Ebben a szakszervezet magasabb béreket és az intézmények pénzügyi megerősítését követelte.
Schilling Árpád Jászai Mari-díjas rendező szerint nincs értelme semmiféle tárgyalásnak, mert “ennek az elitnek nincs szüksége tárgyalásra”, ez a kormány nem akar tárgyalni senkivel. Kiderült, hogy nincs más megoldás, mint tüntetni, amit jó volt látni, ugyanakkor az is látszott, hogy a tüntetők egyre többfelé esnek szét, a szervezők egymást kezdték kritizálni, Schilling szerint azonban ezt a luxust nem engedhetjük meg magunknak.
Gulyás Balázs, a Százezren az Internetadó elleni tüntetés szervezője is felszólalt, szerinte a jövő felélését látjuk minden területen. Megújuló energiák megadóztatása, Putyin és Paks, az útdíj is előkerült példaként arra, hogy a kormány ott sarcol, ahol nem kellene. De nem csak a sarcokkal van baj: a kinevezéseknél is a Fideszhez való lojalitás számít. Hiába próbálta a Fidesz elrejteni a Statisztikai Hivatal (KSH) adatait, a szegénység folyamatosan növekszik, miközben most még az érettségi lehetőségét is elvennék sok százezer fiataltól. A Fidesz mindenkit becsapott – mondta Gulyás.
Földiák András, a KKDSZ elnöke lépett utolsóként a színpadra. Megjegyezte, hogy 19 másik városban is gyertyát gyújtottak a magyar kultúráért, ami hatalmas dolog. A KKDSZ elnöke emlékeztetett: rendkívüli szellemi sötétségben íródott a Himnusz, és minden fejlődés ezután kezdődött el Magyarországon, és vezetett aztán később a forradalomhoz – ezért égnek most a fáklyák.
Megosztás