Keresés

Sokat spórolhatna az állam, ha nem tömegszállásokra küldené a hajléktalanokat

Jelentős pénzeket spórolhatna meg az állam, ha tömegszállások helyett lakhatási támogatást adna a menedékhelyeken és szállókon élő hajléktalanoknak. Az önkormányzatok viszont nem érdekeltek a változásban, a kilakoltatás után semmilyen kötelezettségük nincs. 

Jobban járna az állam, ha tömegszállások helyett önálló lakhatást biztosítana a hajléktalanoknak – derül ki a Városkutatás Kft. tanulmányából, amelyet A Város Mindenkié megbízásából készítettek. A kutatásban négy csoportra osztották a hajléktalanokat, és kiszámolták, mennyibe kerülnek a most nekik nyújtott szolgáltatások. A négy csoport a következőképpen nézett ki:

  • 1. alcsoport: Utcán, kunyhóban élő, rossz egészségi állapotú, tartósan hajléktalan emberek
  • 2. alcsoport: Utcán, kunyhóban élő, jobb egészségi állapotú, önálló életvitelre képes emberek
  • 3. alcsoport: Éjjeli menedékhelyen élők
  • 4. alcsoport: Átmeneti szálláson élők

A költségekhez pedig ezeket sorolták be:

  • Igazoltatások, szabálysértési eljárások és más, kriminalizációhoz kapcsolódó költségek
  • Egészségügyi ellátás
  • Mentőszolgálat
  • Utcai szociális munka
  • Nappali melegedő
  • Éjjeli menedékhely és átmeneti szálló
  • Népkonyha

A tömegszállások helyett javasolt támogatott lakhatásnál költségként jelentkezne a lakásbérleti és lakásfenntartási díj, valamint a szociális szolgáltatások költsége. A kutatásból kiderül, hogy egy éjjeli menedékhelyen vagy átmeneti szállón élő emberre az állam átlagosan havonta 58 ezer forintot, évente pedig közel 700 ezer forintot költ.

A becslés szerint, ha ugyanez az ember egyedül költözne támogatott lakhatásba, ennél többe, 64 ezer forintba kerülne az ellátása, ha viszont együtt költözne két menedékhelyen vagy átmeneti szálláson élő hajléktalan, már körülbelül 50 ezer forintot spórolhatna az állam.  Ez egy évben két főre összesen 600 ezer forint megtakarítást jelenthetne, ráadásul A Város Mindenkié szerint a hajléktalanok is emberhez méltó körülmények között élhetnének.

A táblázatban látszik, hogy egy személy költözése esetén mindegyik alcsoportnál bukna az állam, a páros költözés viszont már a harmadik és a negyedik alcsoportnál is kedvezően érintené az államot.

varoskutatas
Forrás: A Város Mindenkié

A tanulmányban hangsúlyozzák, hogy a mostani költségek közül néhány esetben csak becsülni tudtak, például a kriminalizáció vagy a kórházi ellátás terén, ezekről ugyanis nincsenek pontos adatok, de az itt felhasznált számoknál valószínűleg magasabbak.

A Város Mindenkié hétfőn kerekasztal-beszélgetést is tartott a témában, a hol Bende Anna, az Utcáról Lakásba Egyesület szociális munkása elmondta, hogy az egyesület Kőbányán már a hatodik családnak segít erdei kunyhóból szociális bérlakásba jutni, és a legtöbben meg is tudják tartani a lakásukat. Ugyanakkor hiába súlyos teher az államnak az utcára kerültek ellátása, az önkormányzatoknak nem fáj, hiszen a kilakoltatás után semmilyen kötelezettségük nincs, így nem is érdekeltek a támogatott lakhatás bevezetésében – tette hozzá Fialla Marianna szociális munkás, aki régóta dolgozik a hajléktalan-ellátásban.

Ha érdekli, hogyan kezd valaki új életet azok után, hogy 15 évig élt egy fakunyhóban, olvassa el Gábor történetét itt és itt, aki a Habitat for Humanity lakhatási programjában vett részt.

Tetszett a cikk? Ossza meg!
Olvasna még több ilyet? Kövesse az Abcúgot a Facebookon is!