Keresés

Sok közmunkásotok van? Nem is éltek ti olyan rosszul!

A közmunka-programmal sikerült feltupírozni a foglalkoztatottsági adatokat, így hirtelen majdnem négyszáz szegény település már nem is számít hátrányos helyzetűnek. Ennek a jó oldala, hogy megszabadulnak egy nehéz stigmától, de ez azt is jelentheti, hogy nem lesz többet ingyen tűzifa és óvodai étkezés, de új kerékpárutat sem tud építeni az önkormányzat. 

Majdnem négyszáz települést zár ki a kedvezményezett, vagyis a halmozottan hátrányos helyzetű kategóriából egy áprilisi kormányrendelet. Bár az év végéig átmenetileg még kedvezményezettek maradnak, jövőre már több előnytől elesnek, ami eddig járt nekik. Ezek közül a legfontosabb, hogy az EU-s pályázatokon a 10-15 százalékos önrész helyett 50 százalékot kell majd vállalniuk.

Sok helyen azért szűnt meg papíron a munkanélküliségi probléma, mert az évek óta egyre jobban pörgetett közmunka-rendszer feltupírozta a foglakoztatási statisztikákat. Így – hacsak nem számít gazdaságilag elmaradottnak – sok település már nem esik bele a kedvezményezett kategóriába, vagyis januártól a fenti támogatásokat sem kapja meg.

Ez a hála a szorgalmas munkáért?

Ilyen az 1800 lakosú Borsod megyei Méra is, ahol Tímár Herbert polgármester szerint 2011-ben nagy erőkkel vetették bele magukat a közmunka-programba, jelenleg is 160 közmunkás dolgozik a faluban. Abban reménykedtek, hogy így javulhatnak az emberek életkörülményei, most viszont úgy érzik, a nagy igyekezet visszafelé sült el. “Tizenöt százalékosra szorítottuk le a munkanélküliséget, ha beleszámoljuk a közmunkásokat is. És bár nem mondom, hogy a közmunka-program rossz, azért nem is valós munkahely, mert 50 ezer forintból elég nehezen lehet megélni” – mondta.

Tímár azt mondta, “próbanyulaknak” érzik magukat, akik alól kihúzták a talajt  pusztán azért, mert lelkiismeretesen próbáltak munkát adni az embereknek, miközben azok a polgármesterek, akik kevésbé foglalkoztak a közmunkaprogrammal, továbbra is megkaphatják a támogatást.

Mérán a halmozottan hátrányos helyzetű státusz miatt tudták felújítani a polgármesteri hivatalt is, ami egy százmilliós EU-s beruházás keretében valósult meg. Ebből a falunak csak ötmilliót kellett vállalnia, jövőre viszont már ötvenet kellene, ami Tímár szerint lehetetlen lenne. A polgármester szerint azt is át kell gondolni, hogy jövőre ingyenes maradhat-e az óvodai étkezés, ráadásul a szociális tűzifára is rosszabb feltételekkel pályázhatnak. Tímár szerint így végleg le kell mondania régi álmáról, a Mérát és Encset összekötő bicikliútról is, ami kétszázmillió forintból jöhetett volna létre. “Százmilliót nem tudunk kifizetni önerőből, hitelt pedig nem fogunk felvenni ezért”.

Bár a napi.hu korábbi cikkében azt írta, a kedvezményezett körből kikerülő 394 település kevesebb kedvezményt fog kapni a gyermekétkeztetésre is, az óvodai étkezés támogatásában illetékes Belügyminisztériumtól úgy tudjuk: az intézkedés ezt nem befolyásolja, hiszen az önkormányzatok nem kérhetnek pénzt olyanoktól, akik a törvény szerint kedvezményben részesülnek. Válaszukban azt írták, ” a térítési díjat fizetők köre nem bővülni, hanem szűkülni fog, ugyanis az említett jogszabályok szeptembertől hatályos szabályozása szerint ingyenes étkezésben kell részesíteni azokat a bölcsődei, óvodai és iskolai étkezésben részt vevő gyermekeket is, akik három, vagy több gyermeket nevelő család tagjai”.

Nincs jele elmaradásnak

Kedvezményezett státuszt két esetben osztanak: egyrészt akkor, ha a településen a munkanélküliség meghaladja az országos átlag 1,75-szörösét, másrészt pedig akkor, ha a település társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott. Utóbbi megállapításakor a lakáskörülményektől az óvodai férőhelyeken át a vállalkozások számáig összesen 23 mutatót vesznek figyelembe. A kedvezményezett önkormányzatok 2011-ig alanyi jogon, lakosságszám alapján számított támogatást kaptak, 2012 óta viszont ez a támogatás már feladathoz kötötten jutott el az önkormányzatokhoz.

A kormányrendelet alapján a listát az EU-s tervezési ciklusoknak megfelelően kell felülvizsgálni. Legutóbb 2006-ban született rendelet a halmozottan hátrányos helyzetű településekről, akkor összesen 1446-an fértek be ebbe a kategóriába, most viszont csak 1231-en. Amellett, hogy vannak új tagok is a listán, 394-en elveszítik ezt a státuszt. A 394-ből 160 település az általános fejlettségi helyzete, 154 önkormányzat a munkanélküliségi viszonyok miatt, 80 pedig mindkét szempont alapján más besorolást kapott kilenc évvel ezelőtt – tudtuk meg a Miniszterelnökségtől. Vagyis a mostani döntés értelmében ezeken a helyeken már nincs jele különösebb foglalkoztatásbeli vagy gazdasági elmaradásnak.

Az egyik szemem sír, a másik nevet

Bár a pályázati kedvezmények elvétele mindenkit érint, vannak, akik pozitívumot is találnak a változásban. Bodrogolaszi független polgármestere, Kovács József azt mondta, “az egyik szeme sír, a másik nevet”, mert ugyan tényleg elesnek az olyan pályázati pénzektől, amiket eddig óvodafelújításra, vagy turizmusfejlesztésre költhettek, legalább eltűnik róluk az a stigma, amit a halmozottan hátrányos helyzet jelent. Így látja Szabó Gábor abaújkéri polgármester is, hiszen így “kívülről úgy láthatják, hogy a falu fejlődik, ki akar törni a megbélyegzésből”.

Igaz, ő is úgy érzi, hogy a közmunka-program miatt kerültek ki a kedvezményezett körből. Az alig 700 fős településen most 66 közmunkást alkalmaznak, de Szabó szerint ez nem minősül igazi munkának, mert “nehéz ennyi embernek értékteremtő munkát adni”. A gyermekétkeztetésből eltűnő támogatást Abaújkéren a polgármester szerint megpróbálják majd saját forrásból pótolni, de erről még nem hoztak végleges döntést.

Rosszul járnak a szintén Borsod megyei ináncsiak is. Kiss Péter polgármester az Észak-Magyarország nevű lapnak nagyjából hasonló panaszokat sorolt fel, de hozzátette, hogy bár a besorolásnál figyelembe veszik a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális fejlettséget, azt már nem, hogy “az ott élő családok milyen arányban tudják igénybe venni a közműszolgáltatásokat, van-e pénzük a számlák kifizetésére, vagy nincs”.

Mindig van, aki rosszul jár

A Miniszterelnökség szerint a kedvezményezett települések besorolásának alapelve volt, hogy a rendszernek koherensnek kell lennie, csak olyan mutatók használhatók, amelyek mérhetőek, ellenőrizhetőek, nyilvánosak, a települések fejlettségét ténylegesen megragadja. Mindkét kategóriában egységes és objektív számítások és rangsor alapján, azonos küszöbökkel történt a besorolás”. A Miniszterelnökség szerint ugyanakkor minden besorolásnál meg kell állapítani a besorolási határokat, és mindig lesznek olyan települések, amelyek azoktól a számukra kedvezőtlen irányba térnek el.

Azt írták, éppen azért sorolták a 394 települést decemberig átmenetileg kedvezményezett kategóriába, hogy “a korábbi évekkel ellentétben ne egyik napról a másikra szűnjön meg az érintett települések kedvezményezetti státusza, segítse az érintett önkormányzatok tervezési előrelátását”.

A Miniszterelnökség szerint viszont ezek a települések sem esnek el minden támogatástól, hiszen vannak köztük olyanok, amelyek egy 2014-es kormányrendelet alapján kedvezményezettnek számító járásban van. Az ilyen térségeknek kiírt pályázatok pedig a listáról kikerült településekhez is juttathatnak forrásokat.

Tetszett a cikk? Ossza meg!
Olvasna még több ilyet? Kövesse az Abcúgot a Facebookon is!