Tovább rontott Magyarország a diákok felkészültségét és az oktatási rendszer állapotát mérő PISA-teszten. A tavaly megírt tesztek most nyilvánossá váló eredményei szerint a hátrányos helyzetű diákok nagy bajban vannak Magyarországon, az ország pedig több szempontból is a leggyorsabban leszakadó országok közé került.
Az OECD által háromévente lebonyolított PISA-teszt az egyik legnagyobb szabású, oktatással kapcsolatos nemzetközi felmérés. A lényege, hogy a részt vevő országok pár kiválasztott iskolájában íratnak egy kétórás tesztet néhány véletlenszerűen kiválasztott 15 éves diákkal természettudomány, matematika és szövegértési témakörben. Emellett pedig feltesznek kérdéseket a diákok személyes hátteréről és motivációiról is.
Mindebből összeállítanak egy sor adatot, amelyekből kiderül, mely országok oktatási rendszerei a leghatékonyabbak, vagy hol van a leginkább kapcsolat az egyes diákok szociális háttere és az oktatásban elért eredményei közöt. Az OECD szerint fontos, hogy nem évszámokra vagy nevekre kíváncsiak a tesztben, azaz nem a lexikális tudásra kérdeznek rá, hanem matematikai feladványokat adnak fel, vagy jelenségek tudományos magyarázatát várják el a diákoktól. A mostani teszt egyik legtipikusabb feladványa például arra kérdezett rá, hogy mit tesz a föld atmoszférája egy meteorittal.
Magyarország 2003 óta vesz részt a teszteken, és bár az első három évben látszott valamennyi javulás, 2009 óta durva lejtmenetben van a diákok teljesítménye. A tavaly megírt teszt kedden nyilvánosságra hozott eredményei szerint pedig a természetudományos és szövegértési területen tovább rontottunk.
Magyarország a leggyorsabban romló országok között van
A tavalyi tesztet világszerte félmillióan töltötték ki, együttesen 28 millió 15 évest reprezentálnak a világ 72 országban. A 2015-ös teszt a természetudományos kérdésekre fókuszált (a három évvel ezelőttin a matematikára), azaz a diákok ebben a témakörben kapták a legtöbb feladatot.
A 2015-ös eredmények szerint Magyarország háromból két területen rontott, egyedül matekból tudtuk tartani, a három évvel ezelőtti eredményünket.
A magyar diákok összeségében soha nem értek el a tavalyinál rosszabb eredményt. Gyengébben teljesítettek a természettudományos és a szövegértési teszteken, egyedül matematikából tudták hozni a három évvel ezelőtti eredményt, az azonban már akkor is rossznak számított. Így alakult Magyarország teljesítménye az OECD-országok átlagához viszonyítva a különböző tudományterületeken:
Látszik, hogy a legnagyobb különbség a magyar diákok tudása és az OECD-átlagdiák tudása között a szövegértési feladatokban van, vagyis a magyar diákok leginkább az olvasási képességekben vannak lemaradva a külföldiektől. A magyar diákok eredményei azért is aggasztóak, mert az elmúlt tíz évben végzett négy teszt eredményei alapján az ő teljesítményük romlik a leggyorsabban.Ha átlagot számolunk, akkor az elmúlt tíz évben természetudományból csupán Szlovákiának, Finnországnak és az Egyesült Arab Emirátusoknak romlott jobban az eredménye (utóbbi viszont csak 2012 óta vesz részt a felmérésekben).
Szövegértésből is a leggyorsabban leszakadó országok köött vagyunk, csak Szlovákia, Törökország, Vietnam és Tunézia van mögöttünk. Egyedül matametikából tudtuk elkerülni a leggyorsabban leszakadó országok körét.
A magyar szegények bajban vannak
Az OECD a 2015-ös teszt eredményei alapján azt is kiszámolta, hogy az egyes országokban a diákok szociális és kulturális helyzetének mennyi köze van a teszten kapott eredményhez (a természettudomány területhez viszonyítva). Ez alapján átlagosan egy egységnyi “jólét” 38 extra pontot eredményez a teszten. Egyes országokban ez több, mint például Franciaországban, ahol ez a pontszám több mint 50, vagyis a diákok szociális és gazdasági alapú hátrányait az iskolarendszer itt tudja a legkevésbé tompítani.
Magyarország ez alapján szintén a rosszul teljesítő országok között van: a jó szociális életkörülmények itt 45-50 pontos előnyt jelentenek. Ezzel olyan országokkal kerültünk egy csoportba, mint Ausztria, Málta vagy Hollandia. Ha a nagy egészet nézzük, akkor azt lehet mondani, hogy a nem hátrányos helyzetű diákoknak majd háromszor több esélyük van arra, hogy elérjék az alapvető természetudományos tudásnak megfelelő szintet a teszten, mint a hátrányos helyzetű gyerekeknek.
A különböző országok eredményeit az alábbi a táblázatban böngészheti át, de előtte íme pár érdekes adat:
- A négy legjobban teljesítő ország Japán, Észtország, Finnország és Kanada.
- Viszont Szingapúr mindenkit lekörözött a természettudományos területen.
- Hiába fejlődött az elmúlt tíz évben hatalmas iramban a technológia, a legtöbb országban a diákok természettudományos tudása stagnált.
- Annak ellenére, hogy a természetudományos területen általában nincs nagy különbség a fiúk és a lányok teljesítménye között, a legjobban teljesítő diákok ezen a területen jellemzően fiúk. Kivéve Finnországban, ott a lányok vannak előnyben.
- A diákok negyede mondta azt, hogy természetudományos területen szeretne elhelyezkedni. A lányok az egészségügyben, a fiúk inkább informatikai területen.
- A diákok húsz százaléka az OECD-országokban nem érte el az alapszintet szövegértésből.
- A távol-keleti diákok brutálisan jól teljesítettek matematikából, a régióból négyből egy diák a legjobbak között volt.
- Kanada, Dánia, Észtország, Hong-Kong és Makaó érte el a legjobb esélyegyenlőségi eredményt.
Országadatok:
Megosztás