Öt perc alatt összepakolták mindenüket, magukhoz vettek némi ellátmányt az önkéntesektől, majd csendben felszálltak az egyik Hegyeshalomra tartó különjáratra a kedd óta a Keleti pályaudvar tranzitzónájában ragadt menekültek péntek este. A legtöbbjük amúgy sem aludt egy szemhunyásnyit sem, a térre vezető utcákat biztosító rohamrendőrökkel együtt a Románia – Magyarország focimeccsről távozó ultrák érkezésére készültek. Most már Ausztriában vannak, de amikor éjjel útnak indultak, még egyáltalán nem volt biztos, hogy nem kell az esős éjszakát a határon rekedve tölteniük.
„Mondd el minél több embernek, hogy vigyenek magukkal annyi vizet és ételt, amennyit csak tudnak, mert Hegyeshalmon nem lesz semmi” – mondta sietve egy „volunteer” (önkéntes) feliratú névtáblát viselő lány a Keleti pályaudvar előtti aluljáróból a felszínre vezető egyik lépcsőn állva. A Keleti pályaudvarnál kialakított tranzitzónából közben folyamatosan áramlottak fel a Baross térre a napok óta ott táborozó menekültek – köztük egész családok, sok kicsi gyerekkel.

Azután élénkült fel mindenki, hogy megafonon arabul és pastu, fárszi és urdu nyelven is bemondta egy önkéntes tolmács: perceken belül buszok érkeznek a pályaudvarhoz, és mindenkit elvisznek Hegyeshalomra, az osztrák határhoz, ahonnan aztán tovább mehetnek majd Ausztriába. Kormányzati döntés szerint a Nyugat-Európába közlekedő vonatokról letiltott menekültek már kedd óta erre vártak, sokaknak már annyira elegük lett a Keleti pályaudvaron táborozók között uralkodó kilátástalanságból, hogy aznap – péntek délután – gyalogosan útnak indultak Budapestről, az M1-es autópályán, Bécs felé. Végül értük is Hegyeshalomra közlekedő különjáratok érkeztek.
Nem volt egyértelmű
Pedig az, hogy a Hegyeshalomra szállított menekülteket tényleg befogadja majd Ausztria, korántsem volt egyértelmű. Azután, hogy az osztrák kormány megpróbálta akciójuk lefújására bírni a menekülteket autós konvojjal Ausztriába menekíteni tervező osztrák civileket, nem úgy látszott, hogy együttműködnek majd a magyar kormánnyal, amelyik gyakorlatilag ugyanezt próbálta meg: eljuttatni a menekülteket a határhoz, aztán az osztrák hatóságokra bízni őket. Ezért is szajkózták az önkéntesek az útra kelő menekülteknek, hogy vigyenek minél több vizet és élelmiszert magukkal – ki tudja, mennyit és mire kell Hegyeshalmon várniuk?

Bizonytalanság viszont egyáltalán nem látszódott a menekülteken, mikor éjfél és hajnali 1 óra között valamikor hosszú sorban vártak a buszokra a Keleti mellett, a Thököly útról bevezető oldalon. Sebtében felkeltett, félálomban lévő gyerekekkel, csendben, tempósan szálltak fel rájuk a családok, és csapatokba verődve az egyedül Magyarországra érkezett fiatal srácok. Pedig még nem is tudták, hogy Németország és Ausztria is bejelentette: a válsághelyzetre való tekintettel megnyitja a Hegyeshalomhoz szállított menekültek előtt a határait.
Amúgy sem volt egy nyugalmas éjszaka
A hullafáradt gyerekeken kívül kevés ember aludt a tranzitzónában aznap este. Az általában este 10 óra után elcsendesedő sátor- és pokróctáborban pénteken még este 11-kor sem volt nyugalom, tekintve, hogy a közeli Groupama Arénában rendezett Románia-Magyarország focimeccs után várható volt, hogy ide jönnek majd balhézni a magyar ultrák – ahogy azt egyébként tették délután is, amikor például egy szír fiú fejére dobott egyikük petárdát.
„Menjen mindenki le az aluljáróba, és várja ki ott, amíg elmúlik a veszély!”
Ezt mondta be arabul egy fiatal srác, a Magyarországi Muszlim Közösség (MMK) tagja, a Migration Aid önkéntesei pedig az aluljárók felé terelgették a téren, a felszínen tartózkodókat – szinte kizárólag férfiakat és fiúkat.

„Megvédjük a nőket és a gyerekeket, bármi áron!” – nyilatkozták sorban a kitelepült nemzetközi tévéstáboknak a Baross tér dizájnjára jellemző térelemeken ácsorgó, és azok előtt tömött sorban felsorakozó menekült férfiak, amikor még tényleg nem lehetett tudni, hogy sikerül-e bejutniuk az utca felől rohamrendőrök sorfalával lezárt Baross térre. A menekültek az óriási rendőri jelenlét – rohamrendőrök, vízágyús kocsik, a tér felett köröző katonai helikopterek – miatt és az önkéntesek tájékoztatásából is tudták, hogy mi készülődik.
Seperc alatt összepakoltak
Attak azonban nem lett, a téren csak a folyamatos távoli szirénázásból lehetett tudni, hol találkoztak éppen a rohamrendőrök és a futballhuligánok. Az elszántan a térelemeken posztoló fiúk és férfiak is szétszóródtak a téren, vagy visszavonultak az aluljárókba a többiekhez, amikor felhangzott az említett megafonos bejelentés, hogy jönnek a buszok.
„Fél órával ezelőtt nem gondoltam volna, hogy ezt még ma meglépik” – mondta a Migration Aid egyik önkéntese, akit walkie-talkie-val lehetett a téren cirkálni látni egész este. Az ultrák miatt kialakult helyzet miatt ugyanis szinte biztos volt benne, hogy a manővert a rendőrök holnap reggelre szalasztják, és a tér körül összegyűlt BKK-s buszok nem indulnak el Hegyeshalomra aznap éjjel, ahogy egyébként azt a kormányzati bejelentés szerint tervezték.

„Hegyeshalom. Osztrák határ!” – hangzott mindenhonnan, hogy önkéntesek magyarázzák a felszínre érkező menekülteknek, hová is megy a busz, amire fel kéne szállniuk. Az után, hogy szerdán az osztrák-magyar határ felé tartó belföldi vonatokra felszálló menekültek végül – teljesen átverve – a bicskei menekülttáborban kötöttek ki, lehetett rá számítani, hogy nem hiszik majd el, hogy tényleg a határhoz mennek a buszok.
Ehhez képest az ezernél is több fős tranzitzóna három óra leforgása alatt teljesen kiürült, a Migration Aid adományraktárából vizet, hidegételt, vécépapírt, pelenkát osztogató önkéntesek és a helyszínen összegyűlt bámészkodók integetve búcsúztatták a sorban elinduló buszokat, miközben már elkezdődött a tér és az aluljáró takarítása.
„És akkor készülhetünk arra, hogy holnapra megint egy csomóan lesznek, és ugyanígy várják majd a buszokat” – mondta a társának mellettem a buszok után integető egyik önkéntes.